K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Szent György Kápolna

1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészek kerültek elő, a Szent György-kápolna maradványai. A középkori oklevelekben többször említett kápolna szentélye patkóalakú volt. Eredetileg a kápolna minden szögletében hasonló háromnegyedoszlop állott, de ezekből csupán még egy maradt meg a szentéllyel szemben lévő főbejárat déli oldalán. Az egyik legkorábbi, 1358-ból származó oklevél szavai szerint: „a kápolna…faragott kövekből nagyon szépen épült és csodaszépen van kifestve…” Az oszloplábazatok és sarokleveleik az első okleveles építésnél korábbi építésre utalnak, az építés korát a kutatók a 13. század első harmadában vélik lehetségesnek, tehát a Gizella-kápolnáéval egy időben.

A kápolna főbejáratát hármas oszlopköteg szegélyezte. A kapuzat küszöbkövén bevésett latin nyelvű felirat került elő a következő szöveggel: IN LIMIE NO SEDETO, helyes olvasata: „in limine non sedeto”, azaz: a küszöbre ne üljetek. A figyelmeztetés a Szent György-napi búcsúra idesereglőknek szólt. Ugyanis az 1358. évi oklevélben olvasható, hogy itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott.

A kápolna káptalanterem is volt, sőt egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt. Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, majd 1473-ban újrafestette és egy vörös márvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékeit az ásatás felszínre hozta. Vetési 1458-tól 1486-ig volt Veszprém püspöke. Bécsben és itáliai egyetemen tanult nagyműveltségű férfi volt, aki pályafutását, Hunyadi János titkáraként kezdte, később számos diplomáciai kiküldetésben vett részt. Veszprém püspökeként a királyné kancellárja is volt. A Szent György-kápolnában temették el, de sírját a 18. században barbár módon feldúlták.

Vetési Albert síremléke

Vetési Albert püspök vörös márványból készült sírköve egy robosztus termetű fekvő alakot ábrázol püspöki ornátusban, brokát vagy velencei miseruhában, püspökbottal. Kezét a mellére fektetett misekönyvén nyugtatja, ujján püspökgyűrű látható. A sírkő bal alsó sarkában feliratos tábla hirdeti, hogy a követ Ujhelyi János kanonok, segesdi főesperes állíttatta, – feltehetően a 16. század elején – aki maga is ide temetkezett. A sír alján a később eltemetett kanonok egészben fekvő csontvázát találtuk, míg a lábainál egy korábbi személy csontjai feküdtek. Ez utóbbiak voltak Vetési Alberté.

A 13. századi kápolna feltárása után a kápolna alatt egy korábbi építményt is megtaláltunk. Ez egy körtemplom (rotunda) volt, szintén patkó alakú szentéllyel. Erről a körtemplomról csak az 1109-1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg. A 13. századi kápolna tehát átvette elődjének titulusát, hiszen nem kétséges, hogy keresztény templom volt a korábbi is.

A keresztény térítés a Kárpát-medencében ugyan már a 9. században megindult, részben a salzburgi érsekség kezdeményezésére, részben a bizánci birodalom felől, de Veszprémmel kapcsolatban erről csupán bizonytalan források emlékeznek meg. Ám a 10. század második felében, nevezetesen 972-től ez már bizonyossá válik, miután Géza fejedelem és felesége, Sarolta az erdélyi Gyula leánya is felvette a keresztséget, hiszen a térítés csak a fejedelem jóváhagyásával történhetett. A Magyarország püspökévé 972-ben kinevezett Bruno a Dunántúlon és elsősorban a fejedelmi törzs szállásterületén tevékenykedett. Ez időben képzelhető el a mi Szent György-templomunk építése. Egy másik vélemény szerint a körtemplom akkor épült, amikor István király megkapta Szent György fejereklyéjét, amelyet korábban Ochridban őriztek. Ez még nem mond ellent a legendának. Imre herceg 1031-ben halt meg, ami pedig a legenda szavait illeti, amellyel a templom ódonságát jellemezte, tükrözheti a szerző személyes tapasztalatát a maga korából.

Néhány évtizeddel a kerektemplom megtalálása után, Kralovánszky Alán régészeti megfigyelést végzett a várban. A székesegyház északi oldala mellett lévő kert vonalában, de az úttest alatt egy hatalmas sziklamélyedésben egy vastag falú, nagyméretű épület egyik sarka, illetve annak alapfala láthatóvá vált. A fellelt épületmaradványok a püspökség alapításakor a régi épületek bontásából származnak. A püspöki várost megelőzően Veszprém Géza fejedelem szállásterülete volt. Számos jel mutat így arra, hogy a veszprémi kerektemplom 1002-nél korábban, de 972 után épült, a közelében egykoron álló épületről feltételezhető, hogy palota volt. A 10. század végéről más fejedelmi palotákat is ismerünk. Így például a lengyelországi Ostrow Lednickiben, Gieczben, Krakkóban, Przemyślben is tártak fel körtemplommal egybeépült fejedelmi palotát. Az utóbbiban feltárt centrális templom formája megegyezik a veszprémivel. A lengyel Mieszkó herceg megkeresztelése 967-ben történt. A lengyelországi paloták kápolnáinak nagyszabású előképei a bizánci és frank birodalomban a 8. század végén épültek. A templomok a megkeresztelkedett népeknél igen nagy népszerűségnek örvendtek és igen elterjedtek: Lengyel-, Cseh- és Magyarország területén szép számban épültek és ezek között éppen a veszprémi típus a leggyakoribb.

A székesegyház északi oldalán jelen sorok szerzője által feltárt építészeti és szobrászati leleteket egy védőépület őrzi, melyet Erdei Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség építésze tervezett.

H. Gyürky Katalin

Szent György KápolnaVetési Albert síremléke