K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Veszprém templomairól Balassa László előadása az Ars Sacra Fesztiválon
2014. szeptember 20.
« vissza
balassa2.jpg,

Veszprém templomairól Balassa László előadása az Ars Sacra Fesztiválon
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Közösségi és építészettörténeti értékeinkről, Veszprém templomairól tartott vetített képes előadást Balassa László építészmérnök, műemléki szakmérnök a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény rendezésében az Ars Sacra rendezvénysorozat és a Nyitott Templomok Napja részeként szeptember 20-án.
Az előadó bemutatta azt a közel harminc templomot, amelyek a város kultúrtörténeti és élő lelkiségi-közösségi értékei is, amelyek között vannak újabb és régebbi építésű szentegyházak, és olyanok is, amelyeket ma már csak romjaiban láthatunk, illetve olyanok, melyeket már csak a történelmi emlékezet őriz. A legkorábbi szent hajlékok sorából kiemelte a Keresztelő Szent János – templomot, amely a középkor elején épült, s ma a Piarista templom áll a helyén. Ez az ősi templom a törökellenes harcok idején pusztult el. Tudunk még a középkori körmenetek útvonalába eső Mindenszentek Prépostsági templomról is, amelynek a helyén később a reformáció idején református templom épült. Veszprém jellegzetes középkori településrészein, a Szent Iván-, a Szent Tamás- és a Szent Miklós-szegen is álltak templomok egykor, mondta, melyeknek pontos helyét csak az utóbbi esetében ismerjük, mivel annak romjai az egyetem közelében lévő dombon ma is megtalálhatók. Nemrég szépen helyreállították azt. Szólt még a Gizella- és a Szent György-kápolnáról, a Szent István (egykor ferences), a Szent Imre Piarista templomról és a többször átépített székesegyházról, amely mellett állott még a legkorábbi időben a Szentlélek-, a Szent László- és a Szent Márton-kápolna. Veszprémnek két zsinagógája is volt, az egyik a 18. század elején épült, két hajós zsinagóga volt (a későbbi neológ zsinagóga melletti telken állt) amelyet a ’60-as években Papp János megyei párttitkár utasítására elbontottak. A későbbi neológ zsinagóga ma is áll, csak nem látszik rajta az eredeti funkciója, miután a szocialista érában átalakították a Bányatröszt céljaira. Vetített képeken bemutatta Balassa László a Margit-romokat, a veszprémvölgyi görög apácák Árpád-kori kolostorának romjait és a mellette, a 18. században épült jezsuita templomot, amelyet végül is II. József rendeletei folytán templomként nem is használhattak, felszentelésére már nem kerülhetett sor. Majd sorra vette és elemezte építészet- és művészettörténti, történelmi szerepét illetően is a veszprémi három felekezet, a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok templomait és a csatári búcsújáróhely kápolnáját. Az előadást egyházzenei koncert követte, melyben Pachelbel, J. S. Bach, Tillmann, Fauré, Némethi Ferenc, Gárdonyi Zoltán, Händel, Cooper-művekből hangzottak fel részletek Zsilinszky Cecília (orgona), Veresné Petrőcz Mária (ének), Szimicsek Lilla (fuvola) előadásában.
« vissza