K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
SZAMÁR-SZIGET SZELLEMKATONÁI A nagy háború balkáni halálmarsa
2017. március 17. - 2017. május 21.
« vissza
0325.jpg,

SZAMÁR-SZIGET SZELLEMKATONÁI A nagy háború balkáni halálmarsa
Az első világháború centenáriumi ünnepségsorozatának projektjeként, többéves gyűjtő- és szórványkutató munka eredményeként valósult meg az a nemzetközi multimédiás vándorkiállítás, amely a magyar hadifoglyok elfelejtett-eltitkolt szenvedésével szembesíti a szemlélőt.
A kiállítás komplex program része: 2014 októberben megjelent e témában Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború eltitkolt halálmarsa című könyve, illetve Margittai Gábor főszereplésével, szakértői közreműködésével, Major Anita rendezésében ugyancsak 2014 őszén ötvenperces dokumentumfilmet forgattunk a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén.
A megrendítő történet – melyben benne van az egész első világháború, és amely előrevetíti a második világégés iparosított lágervilágát – az 1914. decemberi szerbiai offenzívával veszi kezdetét, amikor legalább 80 ezer osztrák–magyar katona esett hadifogságba, s közülük 1915 késő őszén – a nyomorúságos körülmények, az éhezés és a tífusz következtében – a nisi gyűjtőtáborból már csupán 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé: a központi hatalmak támadása elől menekülő szerb katonaság és civil lakosság előtt terelték őket végig a Balkánon. E fogolytömeg 67 százaléka a történelmi Magyarország területéről származott. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés balkáni halálmarsként vonult be a történelembe. A foglyok maradékát – már csak 23-24 ezer ember élt – az albániai Valona kikötőjében hajózták be az olaszok, és a szardíniai kietlen vesztegzár- és börtönszigetre, Asinarára szállították. Ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben! Szamár-sziget rabjai között magyar művészek is voltak, akik a járvány lecsengése után alkotásaikkal felvirágoztatták a kopár földdarabot. Ezekből a művekből kutatóutunkon többet megtaláltunk.
A Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. úttörő módon arra vállalkozott, hogy feltárja és dokumentálja e k. u. k. hadifogolysereg golgotájának történetét – bejárva autóúton, gyalog és tengeren a halálmars útvonalát. A modern expedíció – nemzeteken és egykori ellenségeken átívelve, de a magyar hadifoglyokra fókuszálva – szellemi és tárgyi emlékek megmentését célozta meg. Az elkészített fotó- és filmanyagot – mely a paradicsomi szépségű helyszínek és a pokoli szenvedés, valamint az „ilyen volt, ilyen most” ellenpontozására épít – archív felvételekkel, soha nem publikált naplókkal és képszövegekkel kiegészítve multimédiás vándorkiállítás keretében eljuttattuk a budapesti megnyitó után megyeszékhelyek és erdélyi városok múzeumaiba is. A tárlat célja: méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akik a teljes Kárpát-medencét képviselték, és rehabilitációjuk még nem történt meg! A kiállítást – korszerű megközelítése, üzenete, identitáserősítő szerepe miatt – iskoláscsoportoknak is ajánljuk, akár rendhagyó történelemóra keretében.
2017. április 8-tól május 21-ig a veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban mutatjuk be a kiállítást. A tárlat hétfő kivételével minden nap 10‒17 óráig látogatható.
További információ:
http://szamarsziget.blogspot.hu/
Margittai Gábor és Major Anita
« vissza