K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Evangélium „élőképekben” Muzsinszki Nagy Endre festőművész emlékkiállítása
2016. március 21. - 2016. május 6.
« vissza
96-44jezusakeresztfan_1.jpg,

Evangélium „élőképekben” Muzsinszki Nagy Endre festőművész emlékkiállítása
A 20. századi szakrális művészet jelentős személyisége, Muzsinszki Nagy Endre (1886–1975) születésének 130. évfordulóján a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény emlékkiállítással tiszteleg az alkotó munkássága előtt.
A festőművész 243 alkotásból álló Én vagyok a világ világossága címet viselő festménysorozatát (mely Jézus Krisztus életének, cselekedeteinek állomásait mutatja be az Újszövetség alapján) a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény őrzi. A kollekcióból ezúttal a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó festmények kerülnek a Szent Imre piarista és helyőrségi templom falaira egy tematikus tárlat keretében 2016. március 21-én.

A manapság méltatlanul mellőzött, alig-alig emlegetett Muzsinszki Krisztus-ciklusának megszólító, evangéliumi erejű üzenete van a ma élő emberekhez, hozzánk is. „Evangélium élőképekben” – hangzott el pár éve szülővárosában, Felsőzsolcán egy reprezentatív kiállításának megnyitóján. S valóban, a művész nagyméretű festményei között járva úgy érezheti az ember, hogy maga is a képeken ábrázolt események részesévé válik akaratlanul is, ha úgy tetszik, szereplőjévé lesz a kálváriatörténet eseményeinek, s állást kell foglalnia, hogy hová, kik közé állna a megfestett lírai jelenetekben, s mit tenne a Jézust kísérő, környezetében gyülekező emberek gyűlölködő vagy éppen rimánkodó közösségében.

A Krisztus-sorozat kétségtelenül Muzsinszki fő műve. „Fogantatása” is szakrálisnak tekinthető. Miután ugyanis 1931-ben a jeruzsálemi Dormitio- (Mária elszenderülése) bazilika altemplomában elkészült megbízásával a művész – azzal a csodálatos mozaik-oltárképpel, amely az altemplomban, a magyar kápolnában látható ma is – súlyos beteg lett. A kórházi ágyon imádságában fohászkodott az Úrhoz, fogadalmat téve, ha meggyógyul, megfesti Krisztus életének, kínhalálának, feltámadásának, mennybemenetelének eseményeit hálája és hűsége jeleként. Életrajzírói megjegyzik azt is, hogy betegsége előtt már hozzákezdett másik jeruzsálemi megbízása, az Agónai- (Népek temploma) bazilika apszisába tervezett Jézus imádkozik a Getszemáni kertben című képe megfestéséhez, amely ily módon – gyógyulása után – tulajdonképpen a Krisztus-ciklus nyitányává vált – lelki értelemben mindenképpen.
Még ott betegágyán egyébként megkezdte a ciklus előkészületeit, 81 darab kisméretű kartonra megrajzolta a bibliai táj és történés grafikai vázlatait. A Krisztus-kollekció az alkotó hosszú életútjának méltó betetőzése lelki-szellemi és művészi értelemben is.

*

Muzsinszki Nagy Endre Felsőzsolcán született, 1886. február 25-én. Az Iparművészeti Iskola díszítőfestészeti szakosztályán 1902‒1907-ig tanult. Majd Nagybányán, a művészeti szabadiskolán Thorma János tanítványa volt, később Olaszországban töltött hosszabb tanulmányi időt, ahol művészete új élményekkel gazdagodott.
Eleinte templomfestészettel foglalkozott, 1913-ban állított ki először képeiből a Műcsarnokban. Az I. világháború idején a frontról – tábori festőként – rajzos tudósításokat küldött a hazai lapoknak. Ezen alkotásaiból 1917-ben kollektív kiállítása is nyílt a Nemzeti Szalonban, s műveiből a Fővárosi Képtár számára többet is megvásároltak.
1919-ben tagja lett a Képzőművészeti Szövetségnek, és a Nemzeti Szalon alapítói között szerepelt. Kiemelkedő elismerésben részesült, amikor az 1929-ben kiírt nemzetközi pályázaton megbízást kapott egy 18 m2-es templomi mozaik kivitelezésére a fentebb említett Dormitio-bazilika altemplomában.
1939-ben elnyerte a Képzőművészeti Egyesület díját is. Ezután Siófokon telepedett le, hogy ott művészi terveit, Krisztus-ciklusát megvalósíthassa – hiszen itt a Balaton és környéke festői szépsége számtalanszor megihlette, s ez egyben lehetőséget ígért arra is, hogy tájképei eladásából megélhetését is biztosíthatja.
1945 után azonban a kommunizmus előretörésével a kirekesztetté, mellőzötté vált művész szegényen, sok-sok nélkülözéssel, magára hagyottan válthatta valóra ígéretét, teljesítette be vállalását, festette meg az „Én vagyok a világ világossága” címet viselő képciklusát. Muzsinszki szilárd jellemű művész volt, etikuma példaszerű, magas hőfokon, keresztény elkötelezettséggel élte meg hivatását a diktatúra évtizedeiben is.
A Krisztus életéről szóló festménysorozatot halála előtt felajánlotta a siófoki városi tanácsnak, amely akkor az MSZMP-tagok gyülekezőhelye volt. Az elvtársak azonban nem tudták, mit kezdjenek vele, s főként, hogy mit szólna egy ilyen adományhoz a pártvezetőség. Végül a sorozat méltó helyére kerülhetett: a veszprémi püspökség, majd érsekség és múzeumi gyűjteménye tulajdonába.

Utolsó éveit Muzsinszki krisztusi szegénységben töltötte keresztfiánál, Balázs Endre plébánosnál Nagyberényben. Siófokon temették el.

Munkáit a világ számos múzeuma és magángyűjteménye őrzi. Hazánkban többek között a budapesti Szent Rita-kápolna keresztútján, a siófoki belvárosi templom bejárati ajtaja felett, a balatonkiliti templom kórus feljáratánál (Szent Cecília), a balatonszéplaki templomban (Szent Rita) is láthatók alkotásai.

A Szent Imre piarista és helyőrségi templomban 2016. március 21-én nyíló Muzsinszki-tárlat 2016. május 6-ig tekinthető meg.

Toldi Éva
« vissza