K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Mudrák Attila fotóművész képei Udvarhelyi Nándor a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója kötetéhez, Oravka – Magyar szentek temploma címmel
2013. szeptember 20. - 2013. december 31. - Értékeink-örökségünk
« vissza
dsc2723.jpg, Templombelső a diadalívvel
Templombelső a diadalívvel
Mudrák Attila fotóművész képei Udvarhelyi Nándor a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója kötetéhez, Oravka – Magyar szentek temploma címmel
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A kiállítás Udvarhelyi Nándor a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója Magyar szentek temploma – Felső-Árva magyar kincsestára – Oravka (Kisárva) fatemploma (Bp. 2013. Kairosz Kiadó) című könyvhöz Mudrák Attila fotóművész által készített fotóiból mutat be bőséges válogatást.
A Magyar királyság északi kapujában, a történelmi Árva vármegye Oravka (Kisárva) nevű településén 1650-ben kezdték építeni Felső-Árva első katolikus templomát. A templom fából épült, és a következő évek, évtizedek során színpompás képek sokaságával gazdagították belsejét. A Keresztelő Szent János fatemplom így egyike lett a legszebb, legszínesebb festett templomoknak a Kárpát-medencében.

A 17. század derekán készült Keresztelő Szent János életét és halálát megörökítő tizennégy nagyalakú festmény mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló mintegy ötven kép. Ezek a képek magyar szenteket, boldogokat, hitvallókat ábrázolnak, akik Magyarországon születtek vagy a magyarsághoz kötődtek, hosszabb-rövidebb időt eltöltve itt. Nincs még egy templom Kárpát-hazánk területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé. Ezért a templom a magyar egyházi művészet és hagiográfia legjelentősebb alkotásai közé sorolható. Sinkó Ferenc találóan „a legmagyarabb fatemplom”-nak nevezte Oravkát.

Eddigi ismereteink szerint e képeket a jezsuita Hevenesi Gábor 1692-ben Nagyszombatban megjelentetett „Indicia Sanctitatis Ungaricae” - Régi magyar szentség című könyvében szereplő metszetei alapján készítették. A könyvben lévő 52 metszetet Johann Sigmund Schott és Johann Jacob Hoffmann bécsi rézmetsző készítette. Feltehetően a 17. század végén, a 18. század elején működő Barna Gábor plébános kezdeményezte és rendelte meg a magyar szentek megfestését a templomban.

Miért is kerülhetett ennyi magyar szent képe ide, az ország egyik legészakabbi településére? Egyrészt talán éppen ezen a hegyvidéki, lengyel-gorálok által lakott vidéken kellett hangsúlyosan bemutatni, hogy ők a katolikus Magyar Királysághoz tartoznak. Ebben a többnyelvű és különböző népek által lakott országban igen erősen élt a közös hazához való hűség és ragaszkodás érzése. Ezt a „hungarus-tudatot” tovább erősítette a magyar szentek kultusza. A gazdag díszítést az is indokolta, hogy Oravka az evangélikus Thököly család – Árva örökös főispánjai – ellenében az ellenreformáció és a katolikus megújulás egyik jelentős központja lett. A templom alapítását és felszerelését támogatták a Habsburg uralkodók, III. és IV. Ferdinánd, Pálffy Pál nádor és Lippay György esztergomi érsek.

A templomban látható szentek nagy része Árpád-házi és velük rokonságban lévő vagy az Árpádok korában élt személy. Az első magyar szentek példája, szakrális küldetése századokon át irányt mutatott Európa népeinek. Oravka templomát, a történelmi Magyarország északi végein tehát bátran nevezhetjük a magyar szentek templomának.
A magyar szentek közül itt bemutatjuk a Veszprémhez is kötődő Gizella királynét, IV. Béla szentéletű lányát, Margitot, - aki az itteni Szent Katalin kolostorban élt - és nevelőjét, Boldog Ilona domonkos apácát.

A kiállítás néhány kiragadott képével csak ízelítőt tud nyújtani a templom művészi értékeiből, de talán felébreszti a látogatóban a vágyat Oravka templomának meglátogatására. Oravka néhány lengyel lakosságú felső-árvai településsel együtt 1920-ban az újra megszülető Lengyelország fennhatósága alá került, ahol e templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, példaértékűen gondozzák és rendben tartják.

Udvarhelyi Nándor
a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója
« vissza