K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Muzsinszki Nagy Endre emlékkiállítása
2013. május 2. - 2013. augusztus 13. - Értékeink-örökségünk
« vissza
img1428kicsi.jpg,

Muzsinszki Nagy Endre emlékkiállítása
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Muzsinszki életéről és munkásságáról
Sok az ismeretlen még számunkra Muzsinszki Nagy Endre életét, tevékenységét tekintve. Azt látjuk, tudjuk, hogy nagy tehetség volt, akinek különös adottsága, ábrázolókészsége a rajzolásban mutatkozott meg.
Valószínűsíthetjük, hogy ez már a szülői házban kitűnt. A Kassáról Felsőzsolcára telepedett atyja, Nagy Péter asztalosműhelyében a gyermek korán gyakorolhatta az írón, a ceruza használatát, mert adva volt a lehetőség s az eszközök. Ha a zsolcai földműves – volt jobbágy – családok valamelyikébe születik, bizony aligha fedezik fel rendkívüli tehetségét, hiszen ebben az időben rajzeszköz, ceruza, irón, papír aligha volt a parasztcsaládok mindennapi használatában. Egészen más eszközök forogtak ott kézben.

Nem mintha Felsőzsolcán ekkortájt elmaradottabb lett volna a kulturális élet, az iskolai oktatás, mint más hozzá hasonló kicsiny földműves falvakban.
Ebben az időben a török idők pusztításából újraéledő faluban a mai Kárpátaljáról, Ungvár-Munkács környékéről idetelepített rutén jobbágyok leszármazottai hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy legyen saját görög katolikus papjuk, templomuk, iskolájuk. Végre 1803-ban siker koronázza törekvésüket és megalakul egyházuk. Iskolájuk, templomuk lesz. A köznyelvben: orosz templom az Orosz utcában, merthogy templomukban 1912-ig ószlávul (oroszul) miséznek.

A római katolikus hívek valamivel később, 1811-től mondhatnak maguknak – parasztházban létesített – templomot és iskolát. Mindkét felekezetben képzett, hivatásos tanítók működnek Muzsinszki születése idején. Ekkortájt készül el a felépült görög katolikus templomban a Spisák testvérek keze nyomán a máig csodált szépséges ikonosztázion. Két nyelvű a község, ez úgy értendő, hogy mindenki, aki itt él, beszéli a magyar és a „tót” nyelvet is.

Felsőzsolca két dologban különbözött a környék falvaitól.
Talán éppen a korai rutén betelepülés nyomán mélyen vallásos lelkület alakult itt ki a két egyház élénk működése nyomán. Arról beszéltek nagyszüleink, hogy ismerték egymás liturgiáját, szokásait, ünnepeiket kölcsönösen megülték, erőteljesen hatottak egymásra.
A másik említésre méltó dolog, hogy a földbirtokos-asszony, a mélyen vallásos jótevő Szathmáry Király Pálné Platthy Ida asszony jóvoltából Felsőzsolcán ekkor már működött a történelmi Magyarország első falusi óvodája. Az úrnő azzal a feladattal bízta meg az óvodát, hogy legyen a magyar nyelv őre, szoktassa rá helyes magyarságra, kulturális szokásokra még az iskolás kor előtt a gyermekeket.

Mindezt azzal a reménnyel írtam le, hogy közelebb kerüljünk Muzsinszki Nagy Endre megértéséhez, művészetének eredendő alapjaihoz. Az ember életének, sorsa alakulásának alapvető meghatározója a korai gyermekkor. Alig vitatható, hogy Muzsinszki Nagy Endre elhivatottságának gyökerei a családjához és ahhoz a vallásos közeghez vezetnek, melyben fogékony gyermekkorát töltötte.

Hosszú élete hatalmas és tartalmas munkásságában vannak „profán” alkotások is szép számmal. Gondolok itt például azokra a kitűnő festményekre, rajzokra, melyeket nagy képtárak, múzeumok őriznek, mint a Hadtörténeti Múzeumban őrzött galiciai, szerbiai, dél-tiroli harcterek borzalmairól küldött „tudósításai”, a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő Galiciai parasztszoba, a Nemzeti Galéria Páncélvonata meg a közönségsikert aratott Balaton-képek.

Mégis, minket most elsősorban a 243 alkotásból álló, egybetartott „Én vagyok a világ világossága” címet viselő kollekció vonz nagyon, mely Jézus Krisztus életének, cselekedeteinek állomásait mutatja be nekünk az Újszövetség alapján.

Közeli ismerősei legendába hajló elbeszélései szerint e sorozat létrejöttében Muzsinszki Nagy Endre Jeruzsálemben elszenvedett súlyos betegsége is közrejátszott. A Dormitio (Isten anya elszenderülése) bazilika altemplomában megalkotott, kiemelkedő sikert hozó nagyméretű mozaik elkészülte után megbízzák a jeruzsálemi Agónia-bazilika (Népek temploma) hatalmas oltárképének megfestésével. Ekkor még csak a tervezése folyt a Jézus imádkozik a Getszemani kertben nevet viselő oltárképnek, amikor a művész súlyosan megbetegedett. A jeruzsálemi kórházi ágyon fekve fogadta meg a misztikumokra amúgy is fogékony lélek, hogy felgyógyulása esetén hátralévő élete, művészete fő feladatának tekintve megfesti a Jézus életét, tanítását bemutató sorozatot.

Így is tett. Még ott a betegágyán megkezdi 81 darab kisméretű kartonra a bibliai táj és történés közvetlen hatását mutató képek grafikai vázlatainak elkészítését, majd az elkövetkező évtizedekben – a Mindenható kegye hosszú aktív eredményes életet adott néki – beváltotta fogadalmát. Szegényen, a közélettől visszavonultan, magára hagyottan festi meg nagyméretű, a középkori hagyományok nyelvén, „biblia pauperum” (szegények bibliája) stílusában fogant 81 nagyhatású alkotását. Ezekről jeles méltatója Szapudi András írja: „Nagy mesterségbeli tudás, ugyanakkor valami meseszerű naiv egyszerűség jellemző munkáira. Olyanok, mint egy szakrális népdal,… vagy mint egy falusi templom hangulata gyerekkorunkban, hajnali miséken, keresztúti ájtatosságokon. Mintha egy, a népmesék igézetében élő falusi öregember beszélné el a legszebb történeteket a betlehemi jászolról, a háromkirályokról, a papi fejedelmekről és az emmauszi legendáról… Gyerekek, nénikék hallgatják, s elnyíló szemük visszatükrözi a meséből áradó fényt.”

Talán a zsolcai gyermekkor fénye, az istenfélő család hatása, a mélyen vallásos társadalmi környezet emlékezete tükröződik ezekben az alkotásokban.
Az itt bemutatásra kerülő festmények a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó megrázó, mégis felemelő képek teljesen megtöltik a templomot legnagyobb bemutató-termét. A jeruzsálemi bevonulástól a mennybemenetelig 16 nagyméretű tabló hirdeti hittel a katolikus egyház, a kereszténység fundamentumát jelentő történelmi tényt, Jézus Krisztus világmegváltó kereszthalálának és feltámadásának, megdicsőülésének megrázó és felemelő eseményeit.

Muzsinszki csendes, szelíd, jámbor ember volt, ez érződik alkotói stílusán is. Könnyen érthető, mindig visszafogott mesélő, de ezek a most kiállított képek mégis döbbenetes erejűek, hiszen Jézus Krisztus utolsó napjainak drámáját, szenvedéseit mondják el szuggesztív erővel. Muzsinszki eszköztárában a színek nem erősek, a pasztell felé hajlanak, de az alakok, gesztusaik, arcuk, arcukra kiülő érzelmeik, mozdulataik elvenek, harsányan beszélnek.
A téma drámaisága adott. A hatalom elpusztítja, el akarja pusztítani a trónjuk alapjait fenyegető új hitet, a nép között terebélyesedő törekvéseket.

Bár Jézus Krisztus azt hirdette, ő azért jött e világra, hogy beteljesedjék az Írás, az Ószövetségben foglaltak Izrael alapjait jelentő évezredes törvények. Csak egyetlen vonatkozásban tért el Izrael főpapjainak, vezetőinek elveitől, felfogásától: a SZERETETET emeli mindenek fölé. Isten és az Ember szeretetét. Amely ugyan ott van, írva vagyon Mózes törvényeiben, „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből…embertársaidat pedig, mint saját magadat!”
De ez a Mózes által törvénybe iktatott szeretet csak a zsidó népre vonatkozik, a kiválasztottra. Viszont Jézus szerint, minden ember Atyánk fia, Ő ezért az egész emberi nemre kiterjedő szereteten alapuló új világrendet, Új Szövetséget ajánlott Isten és Ember között. Ezért kellett halálnak halálával halnia.

De Muzsinszki kiállított képein látjuk a Jóság, az Igaszság győzelmét, a Feltámadást, a megdicsőülést, a Mennybemenetelt is, az egyetemes (katolikus) vallássá terebélyesedő kereszténység gyökereit.
Erről beszélnek Muzsinszki Nagy Endre kiállított képei, melyek 2013. május 2-től 2013. június 30-ig láthatók a Piarista-templomban.

Zsíros Sándor
nyugalmazott iskola igazgató
Felsőzsolca
« vissza