K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
A piarista templom itáliai tornya

A kegyes tanítórendet a 16. század végén Kalazanci Szent József, spanyol pap alapította. Célja az egyház és a társadalom megújítása volt, melynek lehetőségét az ingyenes iskoláztatás elterjesztésében látta. Az 1597-ben megnyitott ingyenes népiskola valóságos szellemi forradalmat jelentett a korban. 1642-ben Magyarországon, Podolinban nyílt meg az első piarista iskola. II. József a 18. század végén eltörölte a szerzetesrendeket, oktatói feladata ellátására a piarista rendet azonban meghagyta. A mai Magyarországon elsőként Veszprémben telepedtek le a piaristák, nevüket a latin „scolae piae” (vallásos, ingyenes iskolák) elnevezésről kapták. A piarista iskolák lehetőséget adtak a szegényebb sorsú gyerekek iskoláztatására, tanáraik pedig Veszprém közéletének meghatározó alakjai voltak. Gróf Volkra Ottó püspök hívta Veszprémbe a piarista rendet, eredetileg a régóta szünetelő papképzés újraindítására. Veszprém iskolaváros jellegében a piarista rend nagy szerepet játszott, a Ranolder János püspök által letelepített Angolkisasszonyok és az Irgalmas Nővérek mellett.

Az 1913/14. tanév utolsó napján megérkezett a szarajevói merénylet híre. Az általános mozgósítás első napjaiban a Piarista gimnázium törzsépülete és a tornacsarnok 14 napon át laktanyául szolgált, az intézet katonai kórház volt, augusztus közepétől pedig Császári és Királyi Tartalékkórház. A tanulóifjúság idősebb korosztályaiból a merénylet után közel 200 tanulót soroztak be. Az országban ekkor 14 piarista rendház került megszállás alá. Az iskolai munka átmenetileg a megyeháza, a kaszinó, a törvényszék és a Püspöki Palota épületébe került. A Forradalmi Kormányzótanács átvett minden nem állami nevelési és oktatási intézetet. A paptanárok közül csak azok folytathatták oktatási tevékenységüket, akik írásos nyilatkozatot tettek arról, hogy nem tekintik magukat egyházi személynek. A Tanácsköztársaság a történelemoktatás átalakítását, a történelemszemlélet átértékelését is megkövetelte a marxista ideológia mentén. Márciusban Veszprém város összes tanára belépett a szocialista pártba, áprilistól a veszprémi főgimnázium is állami intézmény lett, a hitoktatást megtiltották. Mivel a veszprémi kegyesrendi tanárok levetették papi öltözetüket, tovább folytathatták oktatási tevékenységüket. Az intézmény gazdálkodása a két világháború között nem volt gördülékeny, ennek ellenére azonban maradt a magas színvonalú oktatási és nevelési munka. A II. világháború a Davidikum és a Piarista gimnázium épületében nagyobb pusztítást végzett, 1944 májusától a gimnáziumi épületet katonai célokra is használták. Az oroszok bevonulásuk után tábori kórházat rendeztek be az épületben, majd hadifoglyok és munkások szállták meg az épületet. 1948 júniusában államosították az iskolákat.

Mivel a piarista rend szociális érzékenységű rend volt, ezért a kemény időkben is működhetett, ráadásul magyar szellemiségű volt, a magyar nyelv és kultúra terjesztését vállalta. A szocialista és a szociális gondolkodás közötti különbség áthidalható lett volna, a diktatúra azonban a piarista pedagógia számára is befogadhatatlan volt.

1776-1779 között a veszprémi Piarista gimnáziumban tanult Batsányi János költő, aki Kazinczy Ferenccel együtt Kassán megalapította Magyarország első irodalmi folyóiratát, a Magyar Múzeumot. A felvilágosodás eszméinek lelkes hívét a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel vádjával Kufstein börtönébe zárták, majd Linzbe száműzték. Az iskola egykori tanára volt dr. Brusznyai Árpád, klasszika-filológus, a Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke 1956-ban. Később perbe fogták és a veszprémi kommunista vezetők közbenjárásra kivégezték.

Lichtneckert András