K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik – 2019. szeptember
2019. október 2. - Értékeink-örökségünk
« vissza
Atlenyegules-akiallitasreszlete.jpg, Átlényegülés - a kiállítás részlete
Átlényegülés - a kiállítás részlete
Múzeumi hírmozaik – 2019. szeptember
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Kiállításmegnyitó a 2020-as eucharisztikus kongresszus jegyében

A 2020-as eucharisztikus kongresszus (NEK) előkészítő rendezvényeként nyitotta meg kapuit 2018 nyarán a pesti Vigadóban
az Átlényegülés – Az Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén című kiállítás. A vándortárlat azóta több helyszínen megfordult, nemrég a Pécsi Egyházmegye székhelyén tekinthették meg a látogatók, ahol a szakrális kiállítást a Pécsi Egyházmegye alapításának 1010. évfordulóján dr. Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó nyitotta meg a Janus Pannonius Múzeum Csontváry Múzeumában. A kiállítás a katolikus hit központi elemét, az Oltáriszentséget mutatja be. A hit e belső tartalmába több irányból enged betekintést érthető, élményszerű megközelítésben. A kiállítás az érzék feletti érzékelésre hívja meg a látogatót: a képek, a csodák, a tárgyak nyelvén vezet be a titkos középpontba, ahol a fizikai lét felemelkedik, s megnyitja szemünket a valóságon túli valóságra, az igazi lényegre. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg Pécsen.

A két korona

Magyarországon is bemutatták a Szent Maximilian Kolbe minorita szerzetes életét feldolgozó, A két korona című lengyel életrajzi filmet. A Michal Kondrat rendezte dokumentum-játékfilm magyarországi bemutatóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartották meg nemrég. Az alkotás egyedisége, hogy ötvözi a dokumentum- és a játékfilm jellemzőit. A szerzetesek és a szemtanúk archív képek segítségével és izgalmas élményeket felidézve emlékeznek a vértanú szerzetesre, aki briliáns elme, misszionárius és újságíró is volt. Megalapította és szerkesztette a Szeplőtelen Szűz Lovagja című vallási folyóiratot, Varsó közelében pedig létrehozta Niepokalanówot, a Mária tiszteletére alapított ferences kolostort és kiadót. Az auschwitzi koncentrációs táborban nemcsak megmentett egy embert az életnek, hanem tettével sokakba bátorságot és reményt öntött ahhoz, hogy túléljék a tábort. Kolbe atya hősként halt meg, Szent II. János Pál pápa a „szeretet vértanújának” nevezte. „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” – idéződnek fel a filmben Szent János evangéliumának szavai, melyek áthatották M. Kolbe életútját, meghatározták életáldozatát.


Kós Károly-kiállítás Kolozsváron

Mezőségi néprajzi grafikák címmel Kós Károly néprajzkutató-muzeológus alkotásaiból nyílt emlékkiállítás a közelmúltban, Kolozsvárott a Györkös Mányi Albert Emlékházban a Kós Károly Néprajztudós Alapítvány támogatásával, születésének 100. évfordulója alkalmából. Kós Károly a 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajztudósa volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére. 1951-től 1979-es nyugdíjazásáig az Erdélyi Néprajzi Múzeum munkatársa, osztályvezetője és igazgatóhelyettese volt. Időközben 1951 és 1956 között akadémiai kutatóként, 1955 és 1959 között a Bolyai Tudományegyetemen a néprajztudomány előadó tanáraként tevékenykedett. Számos könyv, kutatás, tanulmány szerzője és társszerzője. Az erdélyi kultúra polihisztoraként emlegetik sokoldalú munkássága révén.


Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyvei


Márton Áron erdélyi püspök lehallgatási jegyzőkönyveit feldolgozó könyvet mutattak be Kolozsváron nemrég a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A magyar Nagy Mihály Zoltán és a román Denisa Bodeanu történészkutatók által jegyzett (Le)hallgatásra ítélve című kiadvány tanulmányban mutatja be a püspök életútját, meghurcoltatását, valamint a püspök dolgozószobája lehallgatásának jegyzőkönyveiből közöl egy bővebb válogatást az 1957‒1960-as időszakból. Márton Áron 1955-ben szabadult a börtönből, és 1957 júniusától rendelték el számára a kényszerlakhelyet a gyulafehérvári püspökség épületében. Ekkortól hallgatta le a Securitate a beszélgetéseit. A róla készített titkosszolgálati anyag 80 ezer oldalt tesz ki, részletes és hiteles képet rajzol a püspök alakjáról. A jegyzőkönyvek azt mutatják meg, hogy mit jelentett “pengeélen táncolni” egy roppant nehéz történelmi korban, hangzott el a könyv bemutatóján. Nagy Mihály Zoltán szerint az óriási mennyiségű anyag feldolgozása “folyamatos lelkigyakorlatot” jelentett számára. Márton Áron evangéliuma radikális, ez a radikalizmus azonban hiányzik a mai egyházból, mutatott rá. A püspök egy prédikációjában azt mondta a papi szeminárium hallgatóinak, hogy nehezebb körülmények között kell vállalniuk a hivatást, mint a kereszténység kezdetein a római katakombákban élő keresztényeknek. Nagy Mihály Zoltán elmondta azt is, hogy terveik szerint még két könyv készül a püspök lehallgatási jegyzőkönyveiből.

Gazdag leletanyag Szolnokon

Több tízezer lelet került elő azon a 2017. októberben kezdődött és a közelmúltban lezárult régészeti feltáráson, Szolnokon, melynek célja a város egykori várának feltárása volt. Kertész Róbert a kutatást vezető régész elmondta: nem számítottak ilyen jelentős leletekre. Többek között azonosították az Árpád-kori várat nyugat felől övező vizes árkot, amelynek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. Ebből következtetni lehet arra, hogy az ispáni várnak bronzkori előzménye volt – fűzte hozzá. A késő Árpád-kori rétegben pedig hat méter mélyen egy pontkörökkel díszített bronz lófigurára bukkantak, fején madárral, egy két részből álló lakat részeként. A lelet rendkívüli, hiszen Magyarországon nincs több ilyen tárgy. Továbbá részlegesen feltártak egy nagyméretű, 16‒17. századi oszmán kiégetetlen agyagtéglákból emelt palotaépületet, amely szintén egyedülálló Magyarországon, hasonlók Anatóliában és a Balkánon voltak csupán. Az épület egyik szobájának padlóján pedig találtak egy rézből készített sárkányplasztikát, amely minden bizonnyal egy kardhüvelyt díszíthetett és feltehetően Közel-Keletről származik. Előkerült ezen kívül többek között egy 11. századi oszlopfőtöredék is, amelyet a (tatárjáráskor elpusztult) templomban szenteltvíztartóvá alakították át. Továbbá aranypénz, fajansz és kínai porcelán is előkerült a földből, valamint edényeket, fazekakat, kályhaalkatrészeket is találtak.
Szolnok legkorábbi épületének tekinthető az eddigi ismeretek szerint az a most feltárt, eredetileg a 16. század közepén épített, a királyi végvár időszakához kapcsolódó, 25-ször 9,6 méteres, főként kőből faragott, eredetileg kétszintes kaszárnya. Ennek a törökök által is használt masszív épületnek 75‒80 centiméter széles falai helyenként több mint három méter magasan megmaradtak, legmagasabb fala mintegy négy méter magas. Alagsorban raktárak, a felső szinten – ami nem maradt meg – a katonák szálláshelyei lehettek. A szolnoki váron belül sánccal vették körbe az épületet, ez is bizonyítja, hogy fontos objektumnak tekintették.
Jelenleg a kutatások lezárultak, a leletek feldolgozása tíz-tizenöt évig is eltarthat. Igyekeznek minél több információt összegyűjteni; a debreceni egyetemről geológusok kőnyersanyag-vizsgálatokat végeznek, a kövek geológiai forrását kutatják. A szegedi egyetemről érkezett téglakutató szakemberek pedig azt fogják megállapítani, hogy mikor égették ki a téglákat. A kutatási terepen – amely a Szolnoki Művésztelep része – egy 100 négyzetméteres, teljes egészében alápincézett épületrészt alakítanak ki, amelyben a kaszárnyaépület maradványait mutatják majd be a nagyközönségnek.

Összeállította: Toldi Éva
Forrás: MTI, Magyar Kurír, Múlt-Kor, Erdely.ma-portál
« vissza