K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik 2019. június
2019. június 3. - Értékeink-örökségünk
« vissza
matraverebely-szentkut-kegyszobor.jpg, Mátraverebély-Szentkút - kegyszobor
Mátraverebély-Szentkút - kegyszobor
Múzeumi hírmozaik 2019. június
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A Szentkúti Szűzanya öltözetei – Kántor- és zarándokkönyv Kalocsán – Görögkatolikus múzeum Nyíregyházán – Nagy Gáspár-emlékév
A Szentkúti Szűzanya öltözetei

Húsz év alatt húsz viselete készült a Mátraverebély-szentkúti kegyhely Mária-szobrának. 2019. május 5-én a kegyszobor ruháiból állandó kiállítás nyílt a zarándokhely fogadóépületében. A Szentkúti Szűzanya öltözetei című kiállításon bemutatják azt a húsz ruhadarabot, amelyet pontosan húsz év alatt tervezett és készített az alkotó. Mária ruhái között megtekinthető az egykori palóc népi öltözet egyszerűsített változata, a pünkösdi bársonyruha, a Magyarok Nagyasszonya-ruha, vagy a több ezer gyönggyel díszített úgynevezett gyöngyök ruhája. A szentkúti Szűzanya szobrának öltöztetése régi, ma is élő hagyomány, amely a felajánlás és a hálaajándék jelentéstartalmát hordozza. A kegyszobor ruháját régebben évente cserélték, ma már a liturgia színeinek megfelelően öltöztetik.

Kántor- és zarándokkönyv Kalocsán

Feltehetően a 18. század végétől több mint hetven éven át vezetett kéziratos kántor- és zarándokkönyvet mutattak be 2019. május 8-án, Kalocsán. Molnár János kéziratos, horvát nyelvű énekeskönyvét a kalocsai múzeum dokumentációs gyűjteményében őrzik. A füzet lapjait nagy valószínűséggel 1790 októbere és 1796 áprilisa között kötötték be, ezután kezdték el vezetni. A ma már lapjaira hullott, elázott és elszíneződött, húsz centiméter magas és ennél valamivel keskenyebb füzet oldalait – az írást segítendő – ceruzával vonalazták meg. A 212 oldalas énekeskönyvet elsőként vezető Molnár János borítóra írt feljegyzése ugyan magyar, de a benne szereplő több mint hatvan éneket és szöveget már horvát nyelven írták.
Az énekeskönyv a család tagjai között öröklődhetett. A feltehetően templomban és búcsújáráskor használt füzet énekei között 13. századi gyökerű szövegemlékek is felfedezhetők, de eredetük pontos meghatározásához sokkal hosszabb kutatásra lenne szükség. Miként a könyvecske eredetéről, a múzeumba kerüléséről is keveset lehet tudni. A kalocsai Viski Károly Múzeum korábbi igazgatója, Bárth János néprajzkutató és történész a 1970-es években a hajósi és vodicai (Máriakönnye-kegyhely) búcsújárásokat kutatta. Publikációja készítésekor imakönyvek gyűjtésébe is kezdett. Feltehetően egy bátyai káplántól jutott hozzá a füzethez, amely egy 1858-ban Kalocsán nyomtatott horvát nyelvű énekeskönyvvel volt összefűzve. A Molnár János énekös könyvecköje. Bátyai kéziratos kántor- és zarándokkönyv címmel megjelent hasonmás kötetben az olvashatóság miatt valamennyi szöveget legépelték, majd le is fordították.

Görögkatolikus múzeum Nyíregyházán

Több száz négyzetméteres egyháztörténeti és művészeti múzeum épül Nyíregyházán. Várhatóan ősszel rakják le az intézmény alapkövét, ekkor kezdődhet meg a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház beruházása.
Restaurátorműhely, kiállító- és közösségi tér, valamint tanulmányi ház is szerepel a tervek között. A magyarországi görögkatolikusok számára Észak-Magyarország jelenti a központot, Máriapócson van a bazilita gyűjtemény, emellett a település kultuszhelyként van jelen a köztudatban. Ezért sem volt kérdés, amikor helyszínt kerestek egy új, több célú kulturális intézménynek, hogy Nyíregyháza belvárosa lesz a megfelelő választás. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola mellé építenek egy komplexumot, amely többek között múzeumot és tanulmányi házat foglal magában.
A Szent Atanáz Főiskola mindamellett, hogy teológusokat, leendő görögkatolikus papokat képez, kántor- és hittanárképző is. E képzések hétvégén vannak, a tanulmányi ház kiszolgálja majd ezek hallgatóit. Emellett jelentős kutatómunka folyik a főiskolán, mely a Pápai Gergely Egyetem aggregált intézménye. A Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjteményhez jelenleg nehezen fér hozzá a közönség; a könyvtár állománya – melynek része többek között egy értékes antikvagyűjtemény is – szintén régóta helyhiánnyal küzd; ezt a problémát is orvosolja majd az új épület.
A tervek szerint ősszel elhelyezik az alapkövet, és elindul az építkezés Nyíregyháza belvárosában. A magyar állam 600 millió forintos támogatása részben fedezi a beruházást; külföldi forrást és önerőt is felhasznál a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház az építkezésnél.

Nagy Gáspár-emlékév

A 70 esztendeje született, s 2007 tavaszán fájdalmasan korán elhunyt Kossuth- és Magyar Örökség díjas költőre, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztő-rovatvezetőjére, Nagy Gáspárra emlékeznek az idén országszerte kiállításokkal, irodalmi estekkel, konferenciákkal, emléktúrákkal, sportrendezvényekkel. Áprilisban a Költészet Napja alkalmából rendezték meg 12. alkalommal a Nagy Gáspár versmondó versenyt Nagykanizsán (a költő diákkori vakációinak helyszínén) a Hevesi Sándor Művelődési Központban, s ugyancsak 12. alkalommal került sor Pannonhalmán a monostor arborétumában lévő, márciusban felszentelt, kiváló zöld gyepes pályán a Nagy Gáspár Labdarúgó Tornára, becenevén a „Gazsi-kupára” Budakeszi, Vasvár, Pannonhalma, valamint Nagy Gáspár szülőfaluja, Bérbaltavár és gyermekkori lakhelye Nagytilaj (közös becenevén Gazsifalva) profi és öregdiák csapatainak részvételével. Májusban hagyományosan megszervezték a Nagy Gáspár-emléktúrát a vasvári kulturális központtól a költő nagytilaji sírjához, s Vasváron a Nagy Gáspár Kulturális Központban ünnepi megemlékezést is tartottak A költő hazatér címmel, ahol átadták a Nagy Gáspár nevét viselő irodalmi és művészeti díjat. Az elismerést az idén Ekler Andrea irodalomkritikus, folyóirat- és könyvszerkesztő vehette át. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban és Szombathelyen az ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár és a Nagy Gáspár Alapítvány szervezésében tartottak emlékkonferenciát. Utóbbi helyszínen megnyitották a Hullámzó vizeken kereszt című, a költő König Róbert grafikusművész linómetszet-sorozata ihlette hazafias ódájához kapcsolódó vándorkiállítást is. Budapesten, a MOM Kulturális Központban rendezett Hitel-esten barátok, alkotótársak emlékeztek a költőre, idézték fel megismerkedésük, kapcsolatuk sokszor vidám, humoros emlékeit, és az utolsó találkozások szomorú körülményeit. Székesfehérvárott Jánosi Zoltán, Ködöböcz Gábor, Szakolczay Lajos és Cs. Varga István irodalomtörténészek, Bobory Zoltán költő emlékeztek a költőre. A Magyar Írószövetség (melynek titkáraként dolgozott 1981-85-ig, amikor kizárták Nagy Imréről szóló Öröknyár: elmúltam 9 éves c. verséért) emlékestjén pedig méltatták bátor hangú, a „szabadrabok” öntudatosságával megszólaló költészetét.

Összeállította: Toldi Éva
(Forrás: Magyar Kurír, MTI, Görögkatolikus Metropólia, „Nagy Gáspár Követei”-csoport)

« vissza