K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet a veszprémi várban – A Gizella Napok ünnepélyes megnyitója
2019. május 11. - Értékeink-örökségünk
« vissza
dsc2073.jpg,

Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet a veszprémi várban – A Gizella Napok ünnepélyes megnyitója
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Claudio Monteverdi Adoramus te, Christe (Imádunk Téged, Krisztus…) című műve vezette be a 28. Gizella Napok programsorozat és a Gizella Gyűjtemény Nápolytól Velencéig című barokk kiállításának ünnepélyes megnyitóját a veszprémi érseki palotában, 2019. május 7-én az Orlando Énekegyüttes előadásában, Vikman Pál karnagy művészeti vezetésével. A hagyomány jegyében a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény reprezentatív új kiállítással készült idén is az államalapító, egyházszervező királyunk, Szent István hitvesének, Boldog Gizella királynénak névünnepével kezdődő kulturális és lelkiségi programokban gazdag rendezvénysorozat megnyitására. Ezúttal Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet két évszázada (17‒18. század) címmel nyílt meg az ünnepi tárlat az érseki palotában és a Tejfalussy kanonoki házban.
A megnyitón Udvarhelyi Erzsébet, a Gyűjtemény igazgatója a köszöntő szavak után szólt a kiállításon látható alkotásokról, azok unikális értékeiről. Ezúttal zömében a Gyűjtemény tulajdonában lévő gazdag 17‒18. századi itáliai barokk grafikai és festészeti anyagból állították össze a tárlatot. A Gyűjtemény itáliai barokk grafikai és festészeti anyaga először kerülhet a látogatók elé kiállítás formájában, restaurált állapotban.

Négy kiemelkedő itáliai központ ‒ Róma, a Nápolyi Királyság, Bologna és a Velencei Köztársaság ‒ festészete köré csoportosítva tekinthetjük meg a kiállítást. A Gizella Gyűjtemény 17‒18. századi itáliai barokk grafikai és festészeti anyaga mellett válogatás látható a budapesti Szépművészeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum és a Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, valamint a Budapesti Történeti Múzeum gazdag itáliai barokk festészeti gyűjteményéből. Az esztergomi Keresztény Múzeumból Antiveduto Gramatica és Paolo Fignolio alkotásait láthatjuk, a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárának gyűjteményéből Andrea Pozzónak a budavári jezsuita templom számára készített oltárképében gyönyörködhetünk. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a bolognai Guido Reni és Bertuzzi, valamint a velencei Carpioni alkotásai láthatók. A Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteményéből egy kőre festett olajfestmény, egy Angyali üdvözlet témájú ábrázolás gazdagítja a kiállítás velencei tematikai egységét. Az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből a nápolyi Jusepe de Ribera és a velencei Sebastiano Ricci köréhez kapcsolható festmény látható. A Gizella Gyűjtemény gazdag grafikai anyaga mellett ‒ a római Giuseppe Vasi, a velencei Carlo Orsolini, etc. ‒ betekintést nyerhetünk a Gyűjtemény itáliai barokk festészeti anyagába is, közöttük a nápolyi Luca Giordano és Solimena, a velencei Piazzetta műhelyébe, valamint római caravaggista alkotók remekműveit tekinthetjük meg. Udvarhelyi Erzsébet igazgató, a kiállítás egyik kurátora megköszönte a kölcsönző múzeumoknak, hogy gazdag itáliai anyagukból a felsorolt alkotásokat a Gyűjtemény kiállításán bemutathatják.
Köszönetet mondott a kiállítás megalkotásában Koltai Györgynek a belsőépítészeti és a kivitelezési munkáért. Dobos Zsuzsanna művészettörténésznek, a kiállítás szakmai lektorának saját itáliai gyűjteményi anyaguk értékelésében, valamint Eisler János és Matits Ferenc művészettörténészeknek. Megköszönte a Pazirik Informatikai Kft.-nek a grafikai tervezési munkát, valamint a Drava-Dekor Kft.-nek a grafikai munka kivitelezését.

A négy meghatározó itáliai központ mellett megismerkedhetünk a kor kiemelkedő művészegyéniségeivel és remekműveikkel. Pietro da Cortona érett barokk művészetén át betekintést nyerhetünk a Rómában élő francia mesterek munkáiba és római vedutákat is láthatunk. Az igazgatónő a nápolyi tematika keretében bemutatott festményekről kiemelte, hogy Nápolyban a spanyol ízléssel, a túldíszítettséggel, a drámaisággal, az érzelmességgel és a rendkívüli népi vallásossággal és szenvedélyes alkotóival ismerkedhetünk meg. Bolognába érkezve a Carracci-fivérek akadémizmusát tanulmányozhatjuk. Végül a velencei vedutafestőkkel ismerkedhetünk meg és a 18. század kiemelkedő velencei alkotójával, Giovanni Battista Tiepolóval.

A kiállítás a Gizella Gyűjtemény püspöki műgyűjteményeinek értékes darabjait mutatja be, közöttük Bánáss László püspök barokk festészeti műgyűjteményét, amely Széchényi Miklós nagyváradi püspök műgyűjteményéből került a veszprémi diplomata püspök tulajdonába. Ezen értékes püspöki gyűjteményi darabok között tartunk számon egy Assisi Szent Ferenc-ábrázolást, amely mind a mai napig ismeretlen volt a nagyközönség előtt. A Gyűjtemény másik nagy büszkesége szintén egy római caravaggista alkotóhoz kapcsolódik: a szentírásfordító Szent Jeromost ábrázolja dolgozószobájában. A nápolyi alkotók között kapott helyett szintén az egykori Széchényi Miklós-műgyűjteményből származó, Luca Giordano köréhez tartozó festmény, amelynek témája: Irén és szolgálója Szent Sebestyént ápolja. A velencei Piazzetta apostolokat ábrázoló sorozata Marco Pitteri rézmetsző közvetítésével jutott el ahhoz a velencei alkotóhoz, aki megfestette a 12 apostolt ábrázoló olajképet. Az érseki palotában a római és a nápolyi barokk képek, míg a Tejfalussy-házban a bolognai és velencei alkotók remekművei tekinthetők meg.

A megnyitóünnepségen Márfi Gyula veszprémi érsek úr köszöntötte az egybegyűlteket. A főpásztor kiemelte, hogy a kiállítás gyönyörű, a kiállított képeket összeköti, hogy keresztény érzület jellemzi őket, vallásos áhítatot sugároznak. Az a keresztény szellemiség hatja át a tárlatot, amelynek most Európa bizonyos részein sajnos nincs becsülete. Hogy a Notre Dame leégett, az szimbolikus esemény is, mutatott rá, kifejezi Nyugat-Európa jelenlegi állapotát, azt, hogy Európa miként viszonyul saját keresztény gyökereihez, saját keresztény értékeihez. Európát ma nem érdeklik a keresztény gyökerek, mondta, ezért nekünk tudatosítanunk kell magunkban, hogy keresztények vagyunk, amelyhez e most nyíló kiállítás is hozzájárul, segíthet gyökereinkhez visszatalálni.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszönetet mondott Márfi Gyula érsek úrnak, hogy immár évek óta az érseki palotában és a Tejfalussy-házban kerülhet sor a Gyűjtemény szervezésében a Gizella Napok ünnepélyes megnyitására. Hangsúlyozta: az idei az első olyan programsorozat, amit abban a tudatban szervezhetnek meg, hogy 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz Veszprém. Majd rámutatott: a Gizella Napokon a város gazdag történelmi múltját és ezzel párhuzamosan pezsgő kulturális jelenét ünnepli a város, s ezúttal az említettek alapján a rendezvénysorozat a jövő ünneplésére is lehetőséget ad. Fogalmazhatunk úgy, fűzte hozzá, hogy Szent István hitveseként 1000 környékén Gizella királyné hozta be Európát Veszprémbe. Ez sorsfordító pillanat volt a magyarság életében. A város másik életmentő pillanata volt, amikor a 18. században Volkra Ottó püspök Veszprém (lakosságának lélekszáma a reformáció miatt radikálisan csökkent, a városnak már-már a léte forgott kockán) püspöki székébe nyert kinevezést, s intézkedése révén érkezhettek meg a városba a piarista szerzetesek, akik jövőteremtő szándékkal iskolát alapítottak. A 21. század formálása most a mi felelősségünk, történelmi feladatunk, fűzte hozzá a polgármester. Ehhez fontos bíztatás, hogy Veszprém elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. „Akkor leszünk továbbra is sikeresek, ha arra a gazdag történelmi tapasztalatra, történelmi múltra alapozzuk a jövőnket, amely mindig is jellemezte ezt a várost. Szeretnénk Európától tanulni, de példát is szeretnénk adni életünkkel” – fogalmazott zárásként a megtisztelő cím elnyeréséről Porga Gyula polgármester.

Az ünnepi alkalmat megtisztelte jelenlétével és megnyitó beszédet mondott Dott. Gian Luca Borghese történész, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója is, aki kedvesen, tört magyar szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket, majd kifejezte ámulatát a gyönyörű barokk térben, az érseki palota korhű dísztermében tartott felemelő ünnepség iránt. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás jó alkalom az olasz‒magyar kapcsolatok, de egyúttal az európai‒magyar kapcsolatok ápolására is. Kiemelte a nagy itáliai barokk központokat, hangsúlyozta a Szicíliai Királyság egykori fő- és koronázó városának, Palermónak az itáliai barokk művészetben elfoglalt szerepét, emellett köszönetet mondott a Gyűjteménynek a reprezentatív kiállítás megszervezésért.

Végül professzor emerita Prokopp Mária, az ELTE művészettörténésze, egyetemi tanára tartott szakmai megnyitót a tárlatról. Bevezetőjében kiemelte Boldog Gizella királyné szerepét a magyarság, a magyar kereszténység történetében. Gizella fiatal leányként eljött hitvesével idegenbe, hogy magyar anya lehessen, férje oldalán részt vett a kereszténység megszervezésében, egyházi szolgálataival a kereszténységet terjesztette. Fogalmazhatunk úgy, hogy a „magyarok édesanyja” lett, s példakép lehet számunkra napjainkban is. A kiállítás képei a bibliai jelenetek megformálása mellett a természet szeretetéről is tanúskodnak, s tekintetünket a mindenség Alkotójára emelik a „sursum corda” szellemiségének jegyében, mutatott rá. A barokk stílusirányzat is egyfajta újjászületés-élménnyel ajándékozta meg a világot, s ezáltal üzen korunknak is. A vérszerződés eseményét idézve kiemelte a hét vezér összefogását, amelyről példát vehetne napjaink magyarsága is, hiszen az újjászületés alapja, hogy egységben kell maradni, nem szabad a nemzet közösségének egymástól elszakadnia. Az érseki palota Johann Cymbal mennyezetfreskóira mutatva kiemelte a barokk architektúrafestészet jelentőségét, amely a hívő ember istenkapcsolatát, Istenhez törekvését mélyítette el, a valóságos tér és a mennyei szféra közti határvonal eltüntetésével.
A Gizella Napok ünnepélyes megnyitója az Orlando Énekegyüttes Monteverdi-hangversenyével zárult. Orgonán közreműködött Major László. Az Énekegyüttes művészeti vezetője Vikman Pál karnagy.
A kiállítás 2019. december 31-ig, két helyszínen, a veszprémi érseki palotában és a Tejfalussy kanonoki házban látogatható.

Toldi Éva


BOLDOG GIZELLA FŐEGYHÁZMEGYEI GYŰJTEMÉNY
8200 Veszprém, Vár u. 35. | +36 88 426 095 | info.boldoggizella@gmail.com |
gizellagyujtemeny.hu facebook.com/gizellagyujtemeny

« vissza