K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik – 2019 január
2019. január 30. - Értékeink-örökségünk
« vissza
prokoppeteremlektablajacsepelen.jpg,

Múzeumi hírmozaik – 2019 január
^ További képekért
kattintson a fotóra!
„A magyar szabadság őrvárosa”

Nagyszabású rendezvénysorozat vette kezdetét január 6-án Debrecenben A szabadság fővárosa címmel, emlékezve és emlékeztetve arra, hogy 170 évvel ezelőtt fél éven át Debrecen volt a magyar nemzet fővárosa, amikor Kossuth Lajos híres kiáltványában „a magyar szabadság őrvárosának” nyilvánította.

A jeles évforduló alkalmából az eseménysorozat első programjaként – a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából – a városba érkezett a magyar Szent Korona hiteles másolata, amelyet a Déri Múzeum kupolatermében helyeztek el, ahol egy időszaki kiállításon A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849 című tárlaton Kossuth Lajos említett kiáltványát is kiállították. Ebben Kossuth lelkesen ír a magyar szabadság kivívásáról, hangsúlyozva ebben a város szerepét: „Debreczen azon szikla, mellyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, mellyen diadalmaskodni a pokol kapui soha sem fognak. Ime én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom...”

A tárlaton olyan műtárgyakat is bemutatnak, melyeket eddig nem láthatott a nagyközönség: emlékvereteket, érmeket, fém- és papírpénzeket, iratokat, nyomtatványokat, kinevezéseket, eredeti kéziratokat, fényképeket levelezőlapokat, metszeteket, valamint Kossuthnak 1848 előtt, a szabadságharc alatt, majd az emigráció hosszú évtizedei során írt fontos hivatalos és magánjellegű iratait. A kiállítás március 3-ig látogatható.

A száz éve született Prokop Péterre emlékeztek

Koszorúzással, hálaadó szentmisével és könyvbemutatóval emlékeztek január 19-én a főváros XXI. kerületében a nemzetközileg is elismert pap festőművészre, a száz éve született Prokop Péterre, aki élete utolsó négy évében a csepeli Szent József Otthonban lakott és alkotott. Az otthon falait a művész közel kétszázötven festménye, grafikai alkotása díszíti, kápolnájában pedig míves keresztútja látható.

Az ünnepi megemlékezés a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata fenntartásában működő otthon kápolnájában kezdődött, ahol Michael August Blume apostoli nuncius mondott imát a mintegy negyven évig Rómában emigrációban élő 2003-ban elhunyt Prokop Péter lelki üdvéért, akivel közeli, testvéri ismeretségben állott. Prokopp Mária művészettörténész méltatta a festőművész munkásságát, s a megemlékezésen bemutatták a Prokop Péter 100 – Emlékezések könyve című kötetet is, amely a csepeli önkormányzat gondozásában jelent meg, s benne mintegy hatvan egyházi személy, művész, író, kritikus és tisztelő gondolatai nyomán rajzolódik ki az 1919. január 6-án Kalocsán született pap, író, festő alakja. S hogy az olvasó saját képet is alkothasson a mesterről, százhatvan festménye is bekerült a könyvbe. Ezek mindegyike a Szent József Otthonban megtalálható eredetiben, ismertette a kötet három szerkesztője, Erdei Kvasznay Éva, Feledy Balázs és Prokopp Mária. A kötetbemutatón hangot kapott, hogy Prokopp Péter a 20. század egyik legkiválóbb alkotója volt, de sajnos hivatalos elismertsége elmaradt. Feledy Balázs művészeti író a művész emlékezetes gondolatait idézte: „egy vérbeli alkotó számára az alkotás mindig vallásos aktus is”. Végszóként pedig elmondta: Réti György italianista, nyugalmazott diplomata, történész szándéka, hogy kezdeményezi Prokop Péter szentté avatását.

Emlékérem Árpád-házi Szent Piroska tiszteletére

Szent Piroska, Szent László király lánya, illetve Komnénosz János bizánci császár felesége (aki a bizánciaktól a „béke”, „békesség” jelentésű Eiréné nevet kapta) tiszteletére 50 000 Ft névértékű arany és 2000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsátanak ki, jelentette be nemrég a Magyar Nemzeti Bank. Az érem az Árpád-házi magyar szenteket bemutató gyűjtői sorozat második tagja, a 2017-ben megjelent Szent Margit-emlékérmet követi. Az emlékpénzeket Király Fanni ötvösművész tervezte; elsődleges szerepük az ismeretterjesztés és a megemlékezés, áll a tájékoztatásban.

A jegybank az érmével nemzeti történelmünk egyik kiemelkedő, bár méltatlanul kevéssé ismert szentje előtt tiszteleg. Az arany és a színesfém változatú emlékérmék motívumválasztásukkal hiteles képet adnak Árpád-házi Szent Piroskáról, életútjáról. Az előoldalon központi motívumaként a szent által alapított, konstantinápolyi Pantokrátor-kolostor látható, a hátlapon pedig Szent Piroska félalakos ábrázolása, kezében a kolostor alapító okiratával. Ezt az érmeoldalt az isztambuli Hagia Sophiában található mozaik alapján mintázták meg, melyet Szent Piroska egyetlen hiteles ábrázolásaként tartanak számon.

Restaurálták a belvárosi templom Mátyás-oratóriumát

Befejeződött a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom 15. századi Mátyás-oratóriumának (kegyúri imatermének) restaurálása. A szűk lépcsőn megközelíthető kis emeleti tér felújítása és az eredeti, reneszánsz kori falfestés feltárása 16 hónapig tartott. A királyi oratórium az egyetlen olyan terem Budapesten, ahol ilyen nagy területen, közel 180 négyzetméternyi falfelületen megmaradt az eredeti, rózsaszín-fehér-okker összetételű Mátyás-korabeli színező falfestés. A falon feltártak továbbá egy latin betűs török kori feliratot és több ábrát, például egy néhány centiméteres, kitárt karú alakot a fején töviskoronával, amely feltételezhetően korabeli Jézus-ábrázolás lehetett.

Bár írott dokumentum nincs arról, hogy Mátyás király a belvárosi templomban vagy bármely más templomban járt volna, ugyanakkor – tekintve hogy ez a templom volt a város fő temploma, és a király sokszor tartózkodott Pesten, illetve Budán jelentős egyházi ünnepek idején – nagyon valószínű, hogy használta az oratóriumot.

Az újraálmodott Róma – a Győri Corvina

A látogatók különlegesen értékes kiadványt tekinthetnek meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Levél- és Könyvtár gyűjteményében tavaly december óta, egy corvina hasonmáskiadását, annak teljes szövegű fordításával. Flavius Bondus „Az újraálmodott Róma - Roma Instaurata” című műve Győri Corvina néven is ismert.

A kódex és díszes iniciáléi, valamint a Mátyás király címerével ellátott fehér borító Firenzében készült 1467-ben. A mű másolója Petrus Cennius firenzei könyvmásoló és címfestő volt. Valószínűleg saját kezűleg ő díszítette a címlapot is reneszánsz indafonatos ornamentikával. A corvinák közül nyolcat tekintenek az ő munkájának. A Győri Corvina fehér pergamenre íródott, ami az idők folyamán elszíneződött. A kódexet eredetileg Firenzében kötötték be, majd Budán, Ragusianus mester műhelyében helyezték díszesebb, vörös alapon kevés aranyozással ellátott kötésbe. A lapszéli bejegyzés, amely Vitéz János írása, piros tintával íródott. Ez tulajdonképpen egy sorszámozott jegyzék arról, amit az oldalon olvashatunk. A Győri Corvinából egyetlen példány maradt fenn, melyet a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őriz.

Flavius Blondus műve az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait az ókori gyökerektől saját, a reneszánszban megújuló korával. A mű megjelenése hatással volt a magyarországi kultúrára is. Az addig figyelemre sem méltatott ókori romok itt is az érdeklődés középpontjába kerültek. Felméréseket végeztek Aquincum emlékeiről, rajzok, látképek, feljegyzések készültek a maradványokról.

Összeállította: Toldi Éva

Forrás: Déri Múzeum (Debrecen), Magyar Kurír, MTI
« vissza