K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
A veszprémi érseki palota kitárja kapuit a világ felé
2018. november 7. - Értékeink-örökségünk
« vissza
4497201613184631549563859198876317947265024o.jpg,

A veszprémi érseki palota kitárja kapuit a világ felé
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Restaurált műtárgyak a veszprémi érseki palota megújított enteriőrkiállításán

Hivatalosan is megnyílt a veszprémi érseki palota megújított enteriőrkiállítása. Az enteriőrkiállítás ünnepélyes megnyitójára gyűltek egybe az érseki székhely művészetkedvelő, történelmi értékeket tisztelő polgárai, egyházi és közéleti személyiségei 2018. október 25-én, csütörtökön, a veszprémi várban.

A jeles esemény hangulati bevezetőjeként a Mendelssohn Kamarazenekar vonósötöse idézte meg a Monarchia „boldog békeidők”-hangulatát muzsikájával. Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, a restaurálási munkák irányítója bevezető gondolataiban, a palota díszebédlőjében Szent II. János Pál pápát idézte, aki az egyházi múzeumok pasztorális szerepéről szóló 2001-ben írt körlevelében ezen intézmények legfontosabb feladataként jelölte meg a műtárgyvédelmet, a történeti-művészeti örökség megőrzését, a műtárgyak gyűjtését, gyarapítását, kiállítását, közönségnek való bemutatását és a műtárgyak megóvását, restaurálását. Az Egyház történelme folyamán elkötelezett módon gondoskodott történeti és művészeti örökségéről. II. János Pál pápa körlevele az egyházi múzeumok pasztorális szerepéről 2001-ben íródott. A veszprémi érseki palota látogatását a 2000-es évek elején Márfi Gyula érsek úr kezdeményezte.

Az itt több teremben kialakított enteriőrkiállítás több éve a Magyar királynék és koronázó püspökök című kiállítássorozat tematikájához kapcsolódik. Az enteriőrkiállítás az utóbbi 150 év magyar történelmét, a veszprémi egyházmegye történetét, a dualizmus, az Osztrák‒Magyar Monarchia, a „boldog békeidők” időszakát idézi, püspöki hagyatékok, műgyűjtemények, múzeumi műtárgyak, templomok liturgikus tárgyainak bemutatása révén. Kiemelten foglalkozik a kiállítás az utolsó két királynékoronázás, Erzsébet és Zita királyné koronázásának történetével. A liturgikus, képző- és iparművészeti tárgyak, könyvek és levéltári dokumentumok, az enteriőrök mellett kuriózumnak számít a palotában a közel-keleti és a kelet-ázsiai gyűjtemény.

Az enteriőrkiállítás megújítása három évvel ezelőtt kezdődött, és az utóbbi egy évben, a palota külső felújításának ideje alatt lehetőség nyílt arra, hogy ezt a munkát még intenzívebben végezzék. A palota déli oldalán lévő kiállítótermek festési munkái mellett megújulhatott a kiállítótér termeinek 18. századi parkettája is. A Magyar Nemzeti Múzeummal több éve szoros a Gyűjtemény szakmai együttműködése. Ennek köszönhetően az érseki palota állandó kiállításán több éve bemutathatják a Történelmi Képcsarnok gyűjteményének műtárgyait is.

Köszöntőbeszédében Márfi Gyula veszprémi érsek kiemelte a palotabelső megújítását, a megszépült külsőhöz méltó igényes, reprezentatív belső térben és az értékes kiállítási tárgyakon végzett restaurálási munkákat szervező Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szervező, irányító munkáját. Köszönetét fejezte ki a restaurátoroknak s a restaurátorokon keresztül a munkálatokban részt vevő Iparművészei Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Laczkó Dezső Múzeum és a Novastore Kft. (Budapest) támogató közreműködését.

A kiállítást Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, történész, a múzeumi világszervezet, az ICOM magyarországi szervezetének elnöke nyitotta meg. Azt gondolhatná a látogató, hogy egy egyházi épületben liturgikus tárgyak kiállítását látja majd, s bár itt is jelen vannak ezen műtárgyak, ám ez a kiállítás mégis elmozdul a profanitás felé, mutatott rá. Mintegy 100–150 éves történeti periódus enteriőrjeit látjuk a palota szobáiban, amelyek főként máig élő helyi és nemzeti hagyományokba engednek bepillantást. Veszprémben a hagyományőrzés különösen hangsúlyos, mutatott rá, hiszen a történelem része, hogy a veszprémi püspökök koronázták a magyar királynékat évszázadokon át. III. Béla amikor fölállította az első kancelláriát Magyarországon, kijelölte a királynéi kancellária vezetőjének a mindenkori veszprémi püspököt. Ettől kezdve a főpásztorok kapcsolata a királynéi udvarhoz igen szoros, igen mély volt évszázadokon keresztül, s ez egészen Mohácsig tartott, majd a török kori fölszabadulás után újraéledt. Mindez ebben a nemesen, választékosan, kifinomultan berendezett és felújított, restaurált érseki palotában jelen van, erősen érződik a hely egyházi és hitbéli miliőjében, bizonyítva: keresztény értékeink egyben tartanak bennünket. Sőt e keresztény értékek annyira jelentősek, hogy elérnek egészen Kínáig, elnyúlnak az arab világig, amint a palota kiállításán ez látható. Olyan hajszálgyökerek ezek, amelyek az egész kontinenst egyben tartják, és amelyek megalapozzák a mindennapi gondolkodásunkat - mutatott rá a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. De természetesen van egy nemzeti színtere ennek az emlékezetnek. Ennek kapcsán számtalan dolgot lehet megemlíteni, például az itt látható empire bútorokat. Ezeknek egy része Bécsben készült, más része magyar mesterek által Magyarországon. Ez a hagyományoknak valami nagyon furcsa összjátéka - hangzott el. Nem hiszek abban, összegezte végül, hogy minden tárgyat (kivétel nélkül) „muzealizálni” kell, hogy az az egyetlen jó megoldás, ha különböző értékeinket kizárólag múzeumokban, üvegek mögött mutatjuk be. Minden műtárgyat természetesen meg kell őriznünk, de igazán szervesen akkor tesszük ezt, ha „velük élünk”. A veszprémi érseki palota a szerves megőrzést választotta, hogy része legyen e tér az érseki palota mindennapjainak, s hogy a közönség is látogatni tudja, s megismerje a történelmi emlékezetnek ezt a regionális színterét. Végezetül gratulált Márfi Gyula érsek úrnak és Udvarhelyi Erzsébetnek is e szisztematikus értékőrző tevékenységéhez.

A veszprémi érseki palota kiállításai az idén november végéig minden nap 10–17 óráig látogathatók. Decembertől jövő év május 1-jéig előzetes egyeztetéssel fogadnak csoportokat. A megnyitó ünnepség a Mendelssohn Kamarazenekar (művészeti vezetője Kováts Péter hegedűművész) vonósötösének kiemelkedően élménygazdag koncertjével zárult.

Toldi Éva

Fotó: Kövesdi Róka Lajos
« vissza