K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumok Éjszakája 2018
2018. július 11. - Röviden
« vissza
mUzeumEj13_1.jpg, A Szent György-kápolna
A Szent György-kápolna
Múzeumok Éjszakája 2018
Gazdag programmal várta Veszprémben a látogatókat idén is a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz kapcsolódóan.
Három reprezentatív kiállításán 18 órától óránként, a Gizella- és a Szent György-kápolnában félóránként lehetett résztvenni tárlatvezetéseken és műemléképület látogatásokon. A Gyűjtemény Tejfalussy kanonoki épületében a Kiegyezés és koronázás 1867, valamint a Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban című kiállításokat lehetett megtekinteni, míg a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban az idei év jubileumi tárlata, Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője – Mátyás király egyházpolitikája és a 15. század egyházművészete című kiállításra várták a látogatókat. Ez utóbbi kiállítást a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozaton körülbelül 850 fő látogatta meg. A gyermekeket külön megörvendeztette, hogy a tárlat helyszínén a kecskeméti Pannónia Filmstúdió Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozatának filmjeit vetítették a látogatóknak.

A Test és lélek a Nagy Háborúban című kiállítás tematikájához kapcsolódóan a Tejfalussy-ház homlokzatán első világháborús filmhíradókból vetített részleteket láthattunk az esti órákban. A Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője című kiállításhoz kapcsolódóan a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban, a Magyar Nemzeti Filmalap Magyar Nemzeti Filmarchívumából láthattunk dokumentumfilmeket a Dunántúl jeles reneszánsz kori építészeti alkotásairól Kőemlékek nyomában címmel, valamint Mátyás király híres könyvtáráról, a Bibliotheca Corvináról. A Kőemlékek nyomában című dokumentumfilm végigkísérte, bemutatta az egykor virágzó római tartomány, Pannónia korai (mára főként romokban megmaradt) épületeinek, műemlékeinek sorát, majd az egymást követő stílusirányzatok szerint megépült templomainkat, várainkat. A románkori lébényi, jáki, egregyi, illetve bélapátfalvi kistemplom súlyos, tömör, vaskos erődszerű falaival egykor védelmi célokat is szolgált a tatárjárás idején, hangzott el az ismeretterjesztő filmben. A nézők hallhattak az úgynevezett magánvárakról is, s a film kiemelte a vastag falú, többemeletes lakótornyok szerepét, illetve később a várak mentén megtelepült lakosság életterének kőfalakkal határolt védelmi rendszerét. Az égre törő, csúcsíves formáival jelentkező gótika épületei között láthatták az érdeklődők az oszlopfőkkel épült soproni káptalantermet, s ugyanitt a gazdag díszítésű Szent Mihály nevére benedikált templombelsőt. Majd a humanizmus és a reneszánsz megjelenésével a Mátyás korabeli sárospataki várat, s az ekkor emelt épületek derűs loggiáit, árkádos folyosóit, végül pedig a barokk kor örök mozgalmasságot, pompát árasztó építészetét (fertődi Esterházy-kastély), illetve azt, hogy mind a reneszánsz, mind a barokk milyen mértékű hatással volt a népi építészetre is.

A másik dokumentumfilm Mátyás király kultúra- és művészetközvetítő, és -fejlesztő tevékenységét mutatta be. Mátyás a tudomány és a könyvek nagy tisztelőjeként megalapította híres könyvtárát, amely a Hunyadiak címerében szereplő hollóról (latin nevén: corvus) kapta a Corvina Könyvtár nevet. Végigkísérte a film a corvinákból vett szemelvények, illetve Bonfini krónikájából, valamint kortársak leveleiből ismert jeles állomásait Mátyás király életének és gyűjtőmunkájának, melynek során a Corvina Könyvtár állománya egyre gyarapodott. S azt, hogy a külországi másolók és a budai írnokok közreműködése révén miként születhettek meg az ókori görög-római kultúra veretes könyveinek másolatai a reneszánsz kor tudósai, művészegyéniségeinek értékes munkái mellett.

A Múzeumok Éjszakája a Gyűjtemény szervezésében a hagyományokhoz hűen a Magyar Honvédség Légierő Zenekarának koncertjével zárult este 9 órakor a Szent István király és Boldog Gizella királyné szobra előtti téren, Katona János alezredes vezényletével. A Zenekar az idén nemes jubileumokhoz (a 170 éves Magyar Honvédség és a Magyar Honvédség Légierejének 80. évfordulója) kapcsolódóan a Klapka-indulóval kezdte koncertjét, majd a Nagy Háborúhoz kötődő Ludovika induló, a Magyarország induló és a légierő repülő indulói hangzottak fel. A koncert második részében szórakoztató big band dallamok következtek katonazenekari stílusban és ritmusban.

Toldi Éva

« vissza