K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2018. március 26. - Értékeink-örökségünk
« vissza
kiallitasahadifoglymagyarokrol.jpg, Kiállítás a hadifogoly magyarokról
Kiállítás a hadifogoly magyarokról
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Nemrég nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum Hadifogoly magyarok a nagy háborúban – emberi sorsok Szibériától Szardíniáig címmel rendezett kiállítása, amely a tervek szerint nemsokára vándorútra indul a Kárpát-medencében. A tárlat tizennyolc fogoly történetén keresztül mutatja be, mit jelentett lágerlakónak lenni, táborokban élni és halni.
Csak a cári Oroszország fogolytáboraiban 2,1 millió osztrák–magyar katona raboskodott, a becslések szerint közülük több mint ötszázezer volt a magyar. Az olasz fronton négyszáznegyvenezer magyar katona jutott az ellenség kezére, de Szibéria és Szardínia mellett szinte valamennyi földrészre került magyar hadifogoly: Perzsiába, Afganisztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba is. Elképesztő drámák, tragédiák tárulnak a látogató szeme elé, ha megismeri k feltáruló emberi sorsokat.

A kiállításon az is kiderül, hogy nálunk, Magyarországon sem volt jobb a helyzet, már ami hadifoglyok helyzetét illeti. Hírhedt lágerek működtek Ostffyasszonyfán, Zalaegerszegen, Hajmáskéren, Esztergom-Kenyérmezőn. Ezekben a táborokban szerbek, oroszok, olaszok és más nációk százezrei fordultak meg, s közülük persze tízezrek maradtak mindörökre a fogolytemetőkben.

Izajás próféta pecsétjét találhatták meg…


Izajás próféta pecsétjét találhatták meg Jeruzsálemben az al-Aksza mecset alatt, a városfaltól tíz méterre, a Dávid városának nevezett ősi Jeruzsálem irányában zajló ásatásokon, járta be a sajtót nemrég a hír. A szakemberek szerint az a terület, ahol a törött, hiányos agyagpecsétet megtalálták, Kr. e. 1000-től, Dávid király uralkodásától Jeruzsálem elestéig, majd a babiloni fogságig, Kr. e. 587-ig az akkori várfalakon belül volt, az Ófelnek nevezett részen, az első zsidó szentély és az akkori város között.

A pecséten korabeli héber betűkkel világosan kiolvasható az Izajás (Jesajahu) név és töredékesen a próféta szó (nevi). Eilat Mazar, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora Ezékiás júdeai király (Hizkijáhu) 2015-ben fellelt pecsétjétől mindössze három méterre találta meg ezt a 2700 évesre becsült leletet, mindeddig háborítatlan és érintetlen, eredeti környezetében, az egykori királyi sütöde mellett.
A régészek szerint igen valószínű, hogy az 1,3 centiméteres leleten az Izajás név mellett a hiányos próféta szó szerepel, de az sem kizárható, hogy a felirat valamely más foglalkozást jelölt, és akkor egy Izajás nevű hétköznapi emberé volt a pecsét.


Jubilál a csernátoni Haszmann Pál Múzeum


Immár 45 éve nyitotta meg hivatalosan kapuit az érdeklődők előtt a csernátoni Haszmann Pál falumúzeum. Ennek az évfordulónak a jegyében zajlik majd jó pár rendezvényük az idén. A múzeumban egész évben kínálnak programokat mind a tanintézményeknek, mind a családoknak: tavasztól késő őszig folyamatosak a bútorfestő- és fafaragótáborok, képzések, amelyekbe bekapcsolódnak belföldi és külföldi alkotó fiatalok egyaránt, jeles napokhoz, ünnepekhez is kötnek számos tevékenységet.

Március 26–30. között zajlik majd a tojásírás iskolások, családok részvételével. A nyár ezévben is a táborozások ideje lesz. Kiemelt rendezvényük a pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal és a Míves Mag Műhellyel közös rendezésű KaPoCs, amely összeköt – Élő népművészet a Kárpát-medencében című programjuk. A múzeum nagyrendezvényét, a Csernátoni Burrogtatót szeptember 15-én tartják. Mindezeket a programokat támogatóik – Kovászna Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány – segítségével tudják megvalósítani. A múzeum 45. évének tiszteletére intézménytörténeti kiállítással is készülnek, amelyet a tervek szerint nyár elején nyitnak meg.

Összeállította: Toldi Éva

Forrás: Magyar Kurír, Magyar Idők, Erdely.ma


« vissza