K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik – 2018 január
2018. február 6. - Röviden
« vissza
abozodujfaluikatolikustemplommaradvanyai.jpg, A bözödújfalui katolikus templom maradványai
A bözödújfalui katolikus templom maradványai
Múzeumi hírmozaik – 2018 január
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Online kiállítás Szent Pál megtérésének emléknapjára

Pál apostol megtérésének emléknapjára, január 25-re a Pécsi Egyházmegyében különböző korok különböző művészeti ágakban jeleskedő képviselőinek a damaszkuszi úton történt eseményeket felidéző alkotásaiból és az egyházmegye Szent Pálhoz kapcsolódó emlékeiből nyílt online tárlat a Pécsi Egyházmegyei Levéltár honlapján.
A képgalériás összeállítás kiemeli az 1746-ban Szent Pál tiszteletére felszentelt és közel kétszáz évig működő pécsi szemináriumot, a szeminárium egykori oltárképét, amely ma a püspökség műkincsgyűjteményének része. A festmény Ananiás és Pál találkozását örökíti meg.
Az online tárlat az apostol tiszteletének egy irodalmi vonatkozását is bemutatja: Jozgits János egykori pécsi egyházmegyés pap Saul megtérése című versét olvashatják az érdeklődők. A levéltár honlapján az online kiállítás február végéig megtekinthető.

Szútori harangmentés

A gömöri falu, Szútor etnikai és vallási összetétele jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben. A korábban jelentős református gyülekezet szétszóródott, a templom megüresedett, ami mozdítható volt, a tetőszerkezettel együtt, már rég elvitték, így az épület állapota katasztrofálissá vált. A két harang évek óta némán csüngött a romos épületben, és csak idő kérdése volt, hogy mikor tűnik el, vagy miként dől rá a torony.
A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői, akik a régió veszendőben lévő kulturális értékei feltárására, megmentésére, egy történelmi parkban való látogathatóvá tételére, vállalkoznak évek óta, nemrég hegymászók segítségével felkutatták, hogy a fosztogatók martalékává vált templom romos falai között, a toronyban megvannak még a harangok, melyek 200 éven át szolgálták a szútori közösséget az istentiszteletek alkalmával. A református gyülekezettel egyeztetve megállapodtak, hogy a harangok Gombaszögre kerülhetnek, ahol az egykori pálos kolostor tornya helyén épülő haranglábban kapnak majd helyet, hogy ott betölthessék eredeti céljukat és újra megszólhassanak. A harangok levétele a múlt szomorú lezárása, de értékeinek jövőbemutató megőrzése is egyben – olvasható a felvidéki hírportálon.

A „Krisztus-katonák” szolgálata a kulturális örökség része

Hajdúdorogon különleges módon köszöntik a húsvétot: nagypéntektől, Jézus kereszthalálának napjától húsvétvasárnapig múlt századi viseletbe öltözött kardos legények teljesítenek szolgálatot a görögkatolikus székesegyházban.
Az Európai Parlament és a Tanács a 2018-as évet a kulturális örökség európai évének nyilvánította. A hajdúdorogi görögkatolikus egyházközség húsvéti eseménysorozata a „Krisztus-katonák” szolgálatával bekerült az európai szintű tematikus év programjai közé. A tematikus év magyarországi programsorozatának megnyitóját a Magyar Kultúra Napján tartották meg, január 22-én a Magyar Tudományos Akadémián, melyen a „Krisztus-katonák” hagyományőrző tevékenységéről hangzottak el előadások.

Helyére került az Arany János-szoborcsoport

Fél éves restauráció után újra visszakerült méltó helyére Stróbl Alajos Arany János-szoborcsoportja a budapesti Múzeumkertben.
A 125 éve felavatott alkotáson átfogó felújítást még sohasem végeztek, korábban csak a háborús károk javítása történt meg. A szoborcsoport és talapzatának restaurálására most a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében kerülhetett sor. A múzeum kertjében, az épület főlépcsője előtt központi helyet foglal el a költőnek emléket állító, monumentális kompozíció, amelyet 1893-ban avattak fel.
Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett megjelenik bronzból megformázott pajzsa, kardja és sisakja is. A szobrok felületét eltérő keménységű és árnyalatú rétegek borították, emiatt az alakok vesztettek plasztikusságukból. A restaurálást Somoskőn végezték. A szobrok visszahelyezése előtt egy időkapszulát helyeztek el a Toldi Miklóst ábrázoló szoboralakban a következő nemzedékek számára. A rozsdamentes acélhenger tartalmazza a restaurálási dokumentumokat; a szobor konzerválásáról és a Múzeumkert rekonstrukciójáról a legrészletesebben szóló újságcikkeket; a Honismeret folyóirat Arany János-emlékévvel foglalkozó számát; egy puzzle-t, amelyből a Toldi Miklós szoboralak rakható ki; az Arany-emlékév reliktumait, valamint a Magyar Nemzeti Bank Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készített emlékérméit.

Restaurálták a velencei Szent Márk-székesegyház mozaikjait

Felújították a velencei Szent Márk téren álló világhírű székesegyház főbejárata fölötti mozaikokat. A 11. században bizánci mesterek által készült egyházművészeti alkotások restaurálását öt évvel ezelőtt kezdték el. A műalkotások többek között a négy evangélistát, továbbá Szűz Máriát a gyermek Jézussal, valamint az apostolokat ábrázolják.
A Szent Márk-székesegyház Velence egyik legismertebb nevezetessége. 1063-ban kezdték el építeni, 1071-ben elkészült a templom szerkezete, majd ezután kezdődött a kupolák, az oldalfalak és a homlokzat mozaikokkal való díszítése, melyeken a bizánci a román stílus hatásával keveredik. A különböző korokból származó mozaikok több mint négyezer négyzetméteres területet borítanak be. A legkorábbiak a 11. század végén, a legkésőbbiek a 19. század közepén készültek. Az évszázadok során a mozaikok egy része a nedvesség, a kisebb tűzvészek és földrengések miatt levált a falról. Ezeknek pótlása is a restaurátorok feladata volt.

Új templom épül Bözödön

Bözödújfalu az egykori romániai falurombolás szimbólumává vált. A keserű sorsú településen a helyiek az összetartozás jelképeként, új templomot szeretnének felépíteni a hullámsírba veszett régi helyébe.
A Ceausescu-diktatúra idején az iparosítás lózungjával kezdődött meg a falvak lerombolása. Bözödújfalun víztározó építését tervezték, s már 1975-ben megindult gátépítés, majd a munkálatok megrekedtek. 1985-ben újra beindult a rombolás, elkezdődött a falu lakosainak kitelepítése, s a területet elárasztották vízzel. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került. Az elárasztott falu római katolikus templomának tornya a víztározó megépítése után is sokáig ellenállt a víz romboló erejének és huszonhat éven át – szívbemarkoló látványt nyújtva – emelkedett ki a tóból, míg végül 2014 nyarán egészen a vízbe omlott.
2017-ben a tározó vízét leengedték, mert meghibásodott a gát és az irányítótorony közötti híd. A javítási munkálatok befejezése után, a tározó újbóli feltöltése előtt a falu egykori lakosai szeretnék felépíteni az új templomot, a régi mását, az Összetartozás templomát. A település közigazgatási központja, Erdőszentgyörgy városának önkormányzata (itt laknak többségében a Bözödújfaluból kitelepítettek) a nemes ügyhöz csatlakozva támogatókat keres.

Egerbe költöznek az Egri nők

Egerben állítják ki Székely Bertalan Egri nők című híres festményének kisebb változatát, amelyet a magyar kormány egy aukción vásárolt meg 42 millió forintért. Ezzel a kormány lehetővé tette, hogy az egyik legismertebb magyar történelmi alkotás kisebb változata, amely korábban magántulajdonban volt, most köztulajdonba kerüljön. A kép vásárlása erősíti azt a kormányzati programot és szándékot, amely arra törekszik, hogy a magyar műkincsek visszakerüljenek eredeti helyükre vagy azokra a helyekre, ahol téma szerint valamilyen módon kapcsolódási pontot találnak. A festmény az egri vár 1552-es ostromát ábrázolja, s egyben a város szimbóluma is, amely kifejezi a szabadságot, hazaszeretet és a küzdeni akarást, és arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország már számos alkalommal volt védőbástyája Európának.
A festményt az egri Érseki Palotában állítják ki februárban, az érdeklődők ingyenesen tekinthetik meg az alkotást.
Székely Bertalan Egri nők című festményének kisebb (74 x 59 centiméteres) változata 1867-ben készült és még az alkotó életében Ernst Lajos gyűjteményébe került. Az Egri nők című monumentális (227 x 176,5 centiméteres) festményét 1867-ben festette Székely Bertalan. Az olajfestményt a következő évben kiállították Egerben, a helyi nőegylet gyűjtést indított a kép megszerzésére. Adományokból két hónap alatt összegyűlt a szükséges összeg, amelyből az egri nők a képet az akkori Magyar Nemzeti Múzeum számára megvásárolták. A nagy méretű kép hátán ma is ott a címke: „Az egri nők ajándékozták 1868. május 5-én”.

Összeállította: Toldi Éva

Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Kathpress, Felvidék.ma, MúltKor, Magyar Kurír, Erdély.ma

« vissza