K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Művészeti album Muzsinszki Nagy Endre „Én vagyok a világ világossága” című festményciklusáról – Márfi Gyula érsek úr köszöntése születésnapján
2017. december 22. - Értékeink-örökségünk
« vissza
dsc4647.jpg,

Művészeti album Muzsinszki Nagy Endre „Én vagyok a világ világossága” című festményciklusáról – Márfi Gyula érsek úr köszöntése születésnapján
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Hogy ki volt Muzsinszki Nagy Endre (1886‒1975) festőművész, azt kevesen tudják. Még egyházi körökben sem ismert, pedig a méltatlanul mellőzött, az előző érában az ismeretlenség homályába száműzött kiváló festőművész – aki templom- és tájképfestőként, majd hadifestőként, később újszövetségi témájú képeivel szerzett hírnevet magának a múlt század elején, s akinek csodálatos mozaikjai díszítik Jeruzsálemben a Dormitio-bazilika magyar kápolnáját és az Agónia-bazilika apszisát – jelentős személyisége a művészettörténetnek és az egyházművészetnek, életműve a magyar kultúra becses kincse, amelyre büszkék lehetünk mi magyarok.
Az idő nagy igazságosztó, s Muzsinszki Nagy Endre most ismét a figyelem előterébe kerülhet. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény nemrég megjelent reprezentatív kiadványa ugyanis bevezet minket a művész rendkívül értékes életművébe, amely eddig felfedezetlen volt.
Az „Én vagyok a világ világossága” – Muzsinszki Nagy Endre festményei Jézus életéről (szerk.: Udvarhelyi Erzsébet – Nagy Károly, társszerk.: Pfitzner Zoltán) című Kövesdi Róka Lajos, Mudrák Attila és Szelényi Károly fotóművészek felvételeivel készült gyönyörű művészeti albumot, december 17-én mutatta be Veszprémben, a Szent István ferences templomban a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. A bemutatóval Márfi Gyula érsek atyát köszöntöttük 74. születésnapján. A kivitelében és belbecsében is súlyos, mély esztétikai és lelki élményt nyújtó könyv egyúttal tiszteleg Márfi Gyula veszprémi érsek papi szolgálatának ötvenedik, főpásztori szolgálatának huszadik évfordulója előtt is, hangzott el a jeles eseményen. Az érdeklődőket a templomban egy kis adventi-karácsonyi tematikájú kamarakiállítás is várta az alkotó evangéliumi képsorozatából (Angyali üdvözlet, Vizitáció, A háromkirályok, A háromkirályok imádása, A pásztorok hódolata). Az ünnepség nyitányaként a Mendelssohn Kamarazenekar művészei adtak koncertet Telemann német barokk zeneszerző és Grieg norvég komponista adventi hangulatú műveiből Kováts Péter hegedűművész művészeti vezetésével, majd Márfi Gyula érsek szólt a festőművész munkásságáról, küzdelmes művészsorsáról.

Aki elfogultságtól mentesen lapozza végig a könyvet, nem mondhatja, hogy nem egy nagy művésszel állunk szemben – mutatott rá a Főpásztor. Ez akkor is így van, ha életének utolsó szakaszában semmilyen elismerést nem kapott, s amikor újszövetségi képsorozatát felajánlotta a siófoki városi tanácsnak, annak tagjai nem fogadták el azt. Lehet, hogy szívük szerint talán egyesek szívesen vették volna, tette hozzá, de egy ateista, kommunista szellemiségű szervezet vezetése erről hallani sem akart. Ez volt a szerencsénk, toldotta meg a történteket, hiszen így kerülhetett végül is a veszprémi püspökség tulajdonába.

Muzsinszki sorsát J. S. Bachéhoz hasonlította, mondván: „rossz időben és rossz helyen éltek, alkottak, művészetüket nem ismerték fel”. Bach műveit csak halála után nyolcvan évvel fedezték fel, s addig oly mértékben nem állt a közfigyelem, a megbecsülés középpontjában személye és munkássága, hogy a feledés homályába száműzve hunyt el, ma már azt sem tudjuk, hol nyugszik, a sírját sem ismerjük. Muzsinszkiról sem tudták életében az emberek, hogy egy kiváló művészt tisztelhetnének személyében. Különösen megdöbbentő, csendült ki szavaiból, hogy a Magyar Katolikus Lexikonban a mai napig nem szerepel a neve. Jézus életét végigkísérő festményeiről szólva kiemelte: színérzékenységében, rajztudásában meglátszik festői nagysága. Nem beszélve arról, mennyi alakot ábrázolt képein, s minden szereplője kidolgozott. Nem adott volna ki a keze alól selejtes művet akkor sem, ha jó pénzt ígértek volna érte. Igényes alkotó volt. Képeiből sugárzik a hit, az Úr Jézus iránti elkötelezett szeretet. Ugyanakkor szuverén egyéniség volt. Ha portrét festett volna a kommunisták nagyembereiről, bizonyára ő lehetett volna az ügyeletes nagy festő. De ezt sosem tette, haladt a maga útján. Jellemes ember volt.

Kiemelte azt is, hogy Muzsinszki Jézus-ábrázolásainak ma különös aktuálisa van, amikor Európából a kereszténységhez kötődő jelképeket szeretnék sokan eltávolítani. Sokat kell tennünk azért, mondta, hogy a festőművész életműve a széles nyilvánosság előtt is ismertté váljék, s hogy méltó megbecsülés övezze művészetét. Ennek jeleként fogható fel, hogy 22 évvel a halála után Siófok díszpolgára lett. Továbbá az is, hogy az elmúlt években Siófokon, Keszthelyen, Kaposváron, Felsőzsolcán, Balatonalmádiban és Veszprémben is számos kiállítását rendeztük meg.

A Főpásztor méltatása után Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató, a kötet egyik szerkesztője ismertette Muzsinszki életútját és a művészeti album tematikáját, szerkesztői célkitűzéseiket a kiadvánnyal.
Muzsinszkit az első világháború előtt templomfestőként ismerhette meg a közönség. Szülővárosában, a felsőzsolcai katolikus templomban, Tokajban, a vajdasági Párdányban, a felvidéki Galántán, majd később, az 1930-as években a külső-ferencvárosi Szent Kereszt plébániatemplomban festett falképeket. Először 1913-ban állított ki a Műcsarnokban. Az első világháborúban katonaként a frontról rajzos tudósításokat küldött a hazai lapoknak. Hadifestői művészete kordokumentum értékű, mutatott rá, s e korszak képeiből is találhat az olvasó egy válogatást a kötetben. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteménye mellett a Vasárnapi Ujság számára 1914-ben küldött rajzos tudósítások láthatók a kiadványban. A Gyűjtemény tervei között szerepel, hogy egy következő albumban Muzsinszki hadifestői művészetét is bemutassa.

1922-ben figyelt fel Muzsinszkira hathatósabban a magyar és a nemzetközi művészélet, mivel ekkor ő képviselte Magyarországot a stockholmi nemzetközi kiállításon. 1929-ben kapta az első nagy nemzetközi megbízást egy pályázaton, hogy elkészítse a terveket a jeruzsálemi Dormitio- (Szűz Mária elszenderülése) bazilika altemplomában található magyar kápolnába egy 18 négyzetméteres mozaikképhez a magyar szentekről. Az alkotást 1931-ben szentelte föl gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, aki nagy támogatója volt Muzsinszkinak. Az ő kérésére később ugyanezt a témát megfestette a kalocsai Szent Imre-templom részére is, ahol az érsek a jeruzsálemi bazilika magyar kápolnájának mását építtette meg. A mozaik tervezési munkáinak készítése nagyon kimerítette a festőt és megbetegedett. Egy jeruzsálemi kórházban tette fogadalmát, hogy ha meggyógyul, megfesti Jézus életét. Már a kórházban el is kezdte készíteni vázlatait e tervhez. Nem sokkal ezután újabb nemzetközi megbízás következett, az ugyancsak jeruzsálemi Agónia-bazilika (Népek temploma) mozaikjának elkészítésére. Ekkor Jézusnak a Getszemáni-kertben mondott imádságát örökítette meg. 1939-ben elnyerte a Képzőművészeti Egyesület díját.

A II. világháború előtt Siófokon telepedett le, s itt már visszavonultan élt. Muzsinszkit Jeruzsálem mellett már a II. világháború előtt Siófok és a Balaton festőjeként is számon tartották. 1945 után a kommunista rendszer kizárta őt a művészeti közéletből. Az 1950-es és az 1960-as években képzőművészeti szabadiskolát alapított és működtetett Siófokon. Ekkor már tanítványainak élt és dolgozott.

Az ’50-es, ’60-as években kezdett hozzá a Jézus életútját megidéző újszövetségi képsorozat elkészítéséhez. A szerkesztő elmondta, hogy az újszövetségi képsorozat teljessége, részletessége, gazdag színkultúrája miatt egyedülálló az illusztrált Bibliák és a Krisztus-ábrázolások sorában. Az album a 243 alkotásból álló festmény-, grafikai és színvázlatciklus 81 nagy méretű olajfestményét mutatja be. Az olajfestményeket előkészítő grafikák és színvázlatok közül is bemutat néhányat, így a képsorozat alkotói folyamatába is betekinthetünk. Az elmélyülést újszövetségi idézetek, Márfi Gyula veszprémi érsek és Barsi Balázs ferences szerzetes előszava segíti. Megköszönte Márfi Gyula érsek, Mail József érseki helynök, Barsi Balázs ferences szerzetes és Eisler János művészettörténész szakmai lektorálási munkáját.

Barsi Balázs ferences szerzetes így ír előszavában Muzsinszki művészetéről: „Nem pusztán történeteket lát és fest meg és nem is egyéni vallási élményeket, hanem az Egyház hitét, amelyben Ő is részesült. Fontos a történetiség, mert Jézus és az Ő élete nem mítosz. Nem hiányzik a drámaiság sem. Júdás elfordított fejjel rohan el a Megfeszített előtt, a sátán mint a sötétség szelleme, nemcsak a megkísértéskor van jelen, hanem a sötét képek sötétségében is. Ugyanakkor ezeken a képeken mindent átjár a világosság, mely az Úr Jézus föltámadásban megnyilvánuló dicsőségének, az eljövendő világ ragyogásának jelzése. Korabeli szereplőkkel találkozunk, mert Jézus az isteni kinyilatkoztatás és az ószövetségi szent történet beteljesítője.”
A szerkesztők a művek összerendezése során arra törekedtek, hogy három fejezetben, az evangélisták elbeszélései alapján kronológiai sorrendben mutassák be Jézus életét, születésétől tanításán, csodatételein át, haláláig és feltámadásáig. A kiadványban az egyes festményeket evangéliumi idézetek és a Magyar Katolikus Lexikon szócikkei kísérik. A kötet angol nyelvű rezümékkel és angol nyelvű eligazítókkal, térképmelléklettel, személy- és helynévmutatóval jelent meg. A szerkesztő kiemelte, hogy az albumot az általános és a középiskolai hittan-, valamint a felsőoktatási teológiai, bibliaismereti és egyházművészeti oktatás számára is készítették, segédtankönyvként. Ezért a kötetet plébániák, iskolák és felsőfokú oktatási intézmények számára is ajánlják.

Elmondta, hogy Muzsinszki Nagy Endre végakarata szerint a képsorozatnak egy gyűjteményben és egyben kell maradnia. A művész emellett többször hangsúlyozta, hogy szeretné, hogyha a festménysorozatból kiadvány készülne. A festményciklusból körülbelül kétévente tematikus kiállításokat rendez a Gyűjtemény. Emellett az olajfestmény sorozat a Gyűjtemény vándorkiállítási anyaga: az elmúlt években Veszprémen kívül Balatonalmádiban, Keszthelyen, Siófokon, Felsőzsolcán és Kaposváron is többször bemutatták. Kiemelte, hogy a képsorozatot folyamatosan restaurálják, s hamarosan egy állandó kiállítást szeretnének rendezni műveiből.
Az album tisztelegés egy olyan művész előtt, akinek életműve érdemtelenül feledésbe merült. „Mi most a jelen kötet kiadásával törlesztünk valamit tartozásunkból a mester iránt, akinek nálunk lévő műveit igyekszünk minél szélesebb körben megismertetni azokkal, akik szeretik a szépet és értékelik keresztény hitünknek rajzban és festményben kifejezett megvallását: „hiszem, hogy Te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön” (Jn 11,27) – írja Márfi Gyula érsek a kötet bevezetőjében.

Toldi Éva


„Én vagyok a világ világossága” – Muzsinszki Nagy Endre festményei Jézus életéről
Művészeti album Muzsinszki Nagy Endre Én vagyok a világ világossága című olajfestmény-, grafikai és színvázlatciklusáról, újszövetségi idézetekkel, Kövesdi Róka Lajos, Mudrák Attila és Szelényi Károly fotóművészek felvételeivel
Kiadó: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprém, 2017
288 oldal, cérnafűzött-ragasztókötött, puhatáblás
ISBN 978-963-12-7273-4
A kötetet szerkesztette › Udvarhelyi Erzsébet • Nagy Károly
Társszerkesztő: Pfitzner Zoltán
Előszó › Márfi Gyula teológus, a Veszprémi Főegyházmegye érseke • Barsi Balázs OFM teológus
Tanulmány › Matits Ferenc művészettörténész
Borító- és könyvterv, nyomdai előkészítés › Vári Ágnes
Nyomdai munkák › Prospektus Nyomda, Veszprém

A kötet Dr. Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke papi szolgálatának 50., főpásztori szolgálatának 20. évfordulója alkalmából, Márfi Gyula érsek úr tiszteletére jelent meg.

Az album az első világháború centenáriuma alkalmából Muzsinszki Nagy Endre HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban őrzött hadiképeit és hadifestői művészetét is bemutatja, valamint válogatást ad a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Nagyházi Galéria és Aukciósház balatoni tájképeiből is.

A kötetben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő és a Nagyházi Galéria és Aukciósház által árverezett Muzsinszki Nagy Endre-alkotások szerepelnek.

Támogatók › Nagyházi Galéria és Aukciósház • Nemzeti Kulturális Alap • Siófok-Balatonkiliti, Szent Kilit-plébánia • Siófok, Sarlós Boldogasszony-plébánia • Veszprémi Főegyházmegye

Az album a Gyűjtemény műemlék épületeiben, a Libri és a Líra könyvesboltokban megvásárolható és megrendelhető az alábbi elérhetőségen:

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
8200 Veszprém, Vár u. 35.
info.boldoggizella@gmail.com
+3688/426-095



« vissza