K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi Hírmozaik 2017. október
2017. november 17. - Értékeink-örökségünk
« vissza
3533.jpg, Szalay Lajos: Genezis – Özönvíz 1966
Szalay Lajos: Genezis – Özönvíz 1966
Múzeumi Hírmozaik 2017. október
A Biblia és a képzőművészet kapcsolatáról

„Ég és Föld között” címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát bemutató kiállítás nyílt október közepén a Várkert Bazárban Budapesten a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem közös szervezésében.
A tárlat – amely ökumenikus jelleggel kötődik a reformáció 500. évfordulójához is – a római iskola művészetének bemutatásával kezdődik, majd hat olyan nagymester – Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor és Péreli Zsuzsa – munkái kerülnek középpontba, akiknek életművében hangsúlyos szerepet kaptak a szentírási témák. A záró szekcióban az elmúlt 30-40 év kortárs képzőművészeti alkotói, köztük Bencsik János és Polgár Botond munkáiból látható válogatás.

A tárlat érdeme, hogy a kiállított műalkotások nem pusztán bibliai illusztrációk, hanem egy-egy szentírási gondolatot új megvilágításba helyezve szólítják meg a látogatókat. A kiállítás megnyitóján Kókai Nagy Viktor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense megvallotta: a Református Egyház berkein belül nem eléggé megbecsült a képzőművészet, ezért a Várkerti kiállítás most egyfajta „vezeklés” is az elmúlt 500 év „képrombolásáért”.
A tárlat 2018. január 14-ig látogatható.

Másolják és illusztrálják is a Bibliát

A Makó-belvárosi katolikus egyházközség rendhagyó vállalkozásba kezdett: nemcsak lemásolják, de saját illusztrációkkal is ellátják a Szentírás egyes részleteit. „A mi Bibliánk” elnevezésű akcióban már elkészült öt kötet, és Adventre várható a hatodik is.

Két esztendeje Benyik György szegedi plébános kezdeményezése révén kezdődött, majd valósult meg egy nagyszabású kezdeményezés, hogy a Szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom közössége, illetve a hozzájuk csatlakozók kézzel lemásolták a Biblia szövegét (mint arról honlapunkon hírt is adtunk). A kéziratot azután zarándokcsoport vitte el a Vatikánba, és átadták Ferenc pápának. A Makó-belvárosi katolikus egyházközség innen vette az ötletet saját akciójukhoz, kiegészítve azzal, hogy egyedi illusztrációkkal is díszítik a szentírási sorokat. 2015 Húsvétján kezdtek hozzá tervük megvalósításához. Felhívásukhoz menet közben sokan kapcsolódtak. „A mi Bibliánk” akció szervezője, Nyúl Patrícia M. Fidelis nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek rendjének tagja. Az öt könyvet már beköttették, így hozzáférhetővé váltak a közösség tagjai számára. Egy saját állvány készült a tárolásukra, felül mindig a legfrissebb darabbal. Meg lehet tekinteni a köteteket, illetve hétvégenként egy-egy család mindig haza is viheti azokat, hogy otthon is tudják lapozni, akár a legkisebbek is. A legfontosabb céljuk az volt, hogy a hívek olvassák, forgassák a Bibliát.

A közösség jelenleg Szent Pál apostol nagyobb leveleit veti papírra Adventig; a feladatot nyolcvannyolc család között osztották szét. Ha ez elkészül karácsonyig, utána már csak a többi páli és a Zsidókhoz írt levél, valamint a Jelenések könyve marad, hogy elkészüljön a teljes, illusztrált Újszövetség. Az országban feltehetően egyedülálló vállalás elkészült könyvei nem csupán nyomtatott formájukban tekinthetőek meg, de elektronikusan is a Szent István Király Plébánia honlapján, a www.makobelvaros.hu oldalon.


A nyíregyházi görögkatolikus székesegyház titkai

Az idén 120 éves nyíregyházi Szent Miklós görögkatolikus székesegyház a közelmúltban nemzeti értékké vált, és került be a Nyíregyházi Települési Értéktárba. Ennek apropóján került sor nemrég a szentegyház bemutatására a város „Értékes Esték” programsorozatának keretében. A vendégeket Szocska Ábel nyíregyházi apostoli kormányzó kalauzolta. Elmondta többek között, hogy a görögkatolikus felekezet története évszázadok óta összefonódik Nyíregyházával. A megyeszékhelyen már a 17. században állt egy fatemplom, ami a kutatások szerint görögkatolikus lehetett, azonban a mai kéttornyú templom építése csak a 19. század utolsó éveiben kezdődött. Vojtovits Bertalan tervei alapján Barzó Miklós kivitelezésével 1897. október 10-én szentelték fel, a szertartást Firczák Gyula munkácsi püspök vezette. A hívek adományai révén ekkor a szentélyben baldachinos főoltárt építettek, illetve két előkészítő oltárt is, oszlopos retábulummal. 1917-ben újabb két mellékoltárt emeltek. Az első világháború után a templom felújítása alkalmával a szentély mellé tágas sekrestyét emeltek. 1956-ban Szegedi Molnár Géza és csapata a falakat freskókkal és seccókkal díszítette, egy évvel később pedig az oltárokat márványozták, aranyozták. Az 1960-as években készült a szentély három színes ablaka, Petrasovszky Manó festőművész tervei szerint, amelyek Nagy Szent Bazilt, Aranyszájú Szent Jánost, és a Hajdúdorogi Egyházmegyét megalapító Szent X. Piusz pápát ábrázolják. A főbejárat fölötti ablakba a Tanító Krisztus képét Mohay Attila készítette 1986-ban. 2011-ben tervezte meg a már régóta hiányzó ikonosztáziont dr. Kárpáti László, Görömbölyön élő művész, muzeológus. Az ikonosztáz külső oldalára süttői vöröskőből és mészkőből faragták meg a templom stílusához igazodó, klasszikus építészeti formákat követő tagozatokat. Az ikonosztáz csak kétsoros, a négy alapkép alatti mezők kőberakásait a bizánci művészet virágkorának stílusa ihlette.

Nyíregyháza 1914-től meghatározó szerepet játszott a magyar görögkatolikusok életében. 2013-ban a megyeszékhely lett a felekezet akkor még egyetlen egyházmegyéjének székhelye, a belvárosi templom pedig társ-székesegyház titulust kapott. A templom 2015-ben, a Nyíregyházi Egyházmegye megalakulásával (és érseki rangra emelkedésével) párhuzamosan lett székesegyház.

Arany 200 – Fényjáték Cardiff főterén

„A walesi bárdok” című Arany-ballada történetét megelevenítő fényjátékkal tisztelegtek a walesi főváros, Cardiff főterén a kétszáz éve született Arany János emléke előtt október 22-én este, a költő halálának napján.

A Montgomeryben I. Eduárd angol király által máglyára küldött ötszáz bárd legendáját látványos, színes fényfestéses technológiával vetítették ki a 12. században épült cardiffi Keresztelő Szent János-templom tornyára. A hatperces előadást óránként négyszer tekinthették meg a járókelők a templom előtti térről. A Londoni Magyar Kulturális Központ szervezte vetítés alatt az Arany-ballada angol fordítása szólt hangszórókból.

Az Arany-emlékév egyik első mozzanataként az év elején Montgomery díszpolgárává avatták az 1817-ben született költőt, akinek Eric Fairbrother, a balladában megörökített település polgármestere adományozta a megtisztelő posztumusz címet. Arany Jánost az évforduló alkalmából a BBC is külön műsorban méltatta, hangsúlyozva, hogy A walesi bárdokban megénekelt történetet Aranynak köszönhetően többen ismerik Magyarországon, mint Walesben.


Konferencia az V. keresztes hadjáratról

Október 27–28-án a Zágrábi Katolikus Egyetem és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Horvátországi Főbiztosságának közös szervezésében történészkonferenciát rendeztek a horvát fővárosban, a 1217-ben II. András király által vezetett V. keresztes hadjárat emlékére.

A király által vezetett, mintegy hétezer főt számláló keresztes sereg a dalmáciai Split (akkori Spalato) városában szállt tengerre, és velencei hajókon tette meg az utat a Szentföldre, ahol több-kevesebb sikerrel igyekezett felszabadítani és ellenőrzés alatt tartani a zarándokutakat, a szent helyeket és a szentföldi keresztények által lakott területeket – idéződött fel a konferencián.

Az előadások fő témái voltak: mi lehetett II. András indítéka, hogy sereget szervezve élére álljon 1217–1218-ban az V. keresztes hadjáratnak, illetve hogy mai keresztény szemmel hogy vélekedik az Egyház a keresztes hadjáratokról. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságát két történész, Jungbert Béla helytartó, valamint Hóvári János vezetőtiszt képviselte az október végén Zágrábban tartott konferencián. Angol nyelven elhangzott előadásaikat a tudományos tanácskozás többi anyagával együtt ünnepi kötetben jelentetik majd meg.
Összeállította: Toldi Éva

Forrás: Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága, Magyar Kurír, MTI, Nyíregyházi Egyházmegye
« vissza