K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi Hírmozaik 2017. szeptember
2017. október 5. - Értékeink-örökségünk
« vissza
800px-aranyjanoskolto.jpg,

Múzeumi Hírmozaik 2017. szeptember
„Egy népi sarjadék”

Arany János születésének bicentenáriuma alkalmából nyílt tárlat nemrég „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” – Kincsek, kultusz, hatástörténet címmel az Országos Széchényi Könyvtárban a költő kéziratos hagyatékából, korabeli irodalmi dokumentumokból, Arany első kiadású könyveiből, balladáihoz készült festészeti, grafikai illusztrációkból, szoborábrázolásokból.
Tematikailag a kiállítás elsősorban a Toldi-trilógia kézirategyüttese köré szerveződik, amelyet a költő leszármazottai 1899-ben adományoztak az Országos Széchényi Könyvtárnak. Stróbl Alajos Toldi Miklóst ábrázoló szobra – amely a Múzeumkertben lévő Arany-szoborcsoport jobb oldalán foglal helyet – a bejáratnál, egy nagyobb méretű plakáton látható. A látogatókat az Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival című könyv vitrinbe helyezett díszkiadása fogadja a bejáratnál. A kötet nemrég jelent meg fakszimile kiadásban, szép nyomással, finom papíron. Megtekinthetik a látogatók több szobornak az Arany-életműhöz kapcsolódó kicsinyített mását is, így például Damkó József farkasokkal harcoló Toldi-alakját, vagy Stróbl Alajos Szondi két apródját megmintázó alkotását. Szép aranyos keretben helyezték el a rendezők a Nemzeti dal első példányát is, amelyet Petőfi küldött el egykor Arany Jánosnak. A tárlókban helyet kapott Arany és Petőfi levelezésének számos darabja is. A kéziratok között megtekinthetik a látogatók A varró leányok c. műballadáját, a Rákóczinét s a Családi kör javításokkal teletűzdelt eredetijét, s az ún. Kapcsos könyvbe kézzel írott Őszikék-ciklus verseit. A kiállítás kitekint Arany és Madách Imre kapcsolatára is, bepillantást nyújtva levelezésükbe.
A tárlat november 25-ig tekinthető meg.

Megnyílik a Mária Magdolna-torony Budán

A közel hatszáz éves műemlék Buda egyetlen, eredeti állapotban megmaradt, gótikus stílusban emelt középülete. A budai Várnegyedben található Mária Magdolna-templom tornyát, ahol a tervek szerint jövőre kulturális-turisztikai központ kialakítása kezdődik, hamarosan újra látogathatják az érdeklődők.
Az első biztos adat a templomról 1257-ből való. A középkor folyamán plébánosai évszázadokig húzódó viszályban voltak a Vár másik templomával, a Nagyboldogasszony (ma Mátyás) templommal, hogy melyikük a környék anyaegyháza. A török hódoltság idején egyedül maradt meg a keresztények (katolikusok és protestánsok közös) használatában, de az 1600-as évek elején ez is megszűnt, és a templomból Győzelmi mecset (Fethijje dzsámi) lett, de a tornyában kivételesen meghagyott óra után Órás (Szaát) mecsetnek is nevezték Az 1686-os ostrom során jelentősen megsérült. 1792-ben itt koronázták meg I. Ferencet, 1795-ben itt fosztották meg Martinovicsot papi méltóságától. 1817-ben a templomot a katonaságnak adták át, ettől fogva Helyőrségi templom volt. Komoly károkat szenvedett a második világháborúban is, azonban sorsát mégsem a harcok, hanem a diktatúra pecsételte meg: hiába kezdődött el a sérült épület helyreállítása, 1950-ben lebontották. A templombelső barokk szobrait és festményeit a Szépművészeti Múzeum vette át, a lebontott templomfalakból kikerült gótikus faragványok a Vármúzeum kőtárába kerültek. Mára csupán tornya áll, ez lesz újra látogatható a nagyközönség számára építészeti és műszaki felújítást követően.
A toronyban 24 tagú harangjáték működik, amelynek legkisebb tagja nyolc, a legnagyobb csaknem harmincöt kilogramm tömegű. A bronzból öntött harangokat elektromágneses ütőszerkezet szólaltatja meg, amelyet számítógép által vezérelt, egyedi elektronika irányít. A harangjátékot vezérlő berendezés a torony első emeletén a látogatók számára is megtekinthető.

Ismeretlen festmény Loyolai Szent Ignácról

Tavasszal fejeződött be annak a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya (JTMR) tulajdonában lévő vászonképnek, egy 18. századi festménynek a restaurálása, amely Loyolai Szent Ignácot és a kis Jézussal megjelenő Szűz Máriát ábrázolja. A korábban ismeretlen vászonkép nemrégiben bukkant fel hazánkban, olvasható a jezsuiták híradásában.
Szent Ignác számára Mária tisztelete, a vele való kapcsolat kiemelkedően fontos volt, a Szűzanya szerepet játszott megtérésében, lelki fejlődésében. Az olajkép ismeretlen festő alkotása. A kompozíció középpontjában Loyolai Szent Ignác áll, jobb kezével könyvbe ír, ami minden bizonnyal a Lelkigyakorlatokra utal, oly módon, hogy Mária segítséget nyújt neki abban. A restaurálás során előkerült a kis Jézus mögötti területen egy piros virágkoszorús angyal, illetve a kép felső részén középtájban két angyalfej is. A késő barokk s a rokokó stílust mutató festmény Ignácnak Mária iránti szenvedélyes tiszteletét idézi fel – Mária mintegy uralkodónőként, „múzsaként” jelenik meg. Ignác bal kezével a szívére mutat, ezzel mintegy felajánlva magát Máriának. A Szűzanya jobbjával egyértelmű mozdulatot tesz: biztatja Ignácot műve megírására.
Az alkotás restaurálása 2016 szeptemberétől 2017 májusáig folyt a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén. A Párbeszéd Házában szeptember 20-án mutatták be szakemberek közreműködésével a Loyolai Szent Ignác látomása című képet.

Kárpát-medencei népénekgyűjtemény

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által nemrég kiadott „Kárpát-medencei népénekgyűjtemény” című kötetet mutatták be nemrég Miskolcon a helyi csoport szervezésében. Az énektár az öt magyar régió (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék és az Anyaország) területén összegyűjtött zenei anyag színe-javát tartalmazza. A kötet célja az egység erősítése a közös énekek és imádságok által.
Talán sokaknak furcsa, hogy egy keresztény civil szervezet könyvkiadásra szánja el magát, mondta Keresztes Dénes, a KÉSZ elnökhelyettese, de a szervezet működésének egyik igen fontos, keresztény és nemzeti elhivatottságából fakadó feladata a magyar nemzet egységének szolgálata. Miközben folyamatosan építette ki kapcsolatait más, a határainkon túl élő magyar keresztény szervezetekkel, azonközben nyilvánvalóvá vált, hogy komoly hiányosságaink vannak vallási kultúránk és hagyományaink ápolásában. Kevéssé ismerik az egyes régiók egymás vallási népénekeit, a nép ajkán született és szájhagyomány útján terjedő népi imádságokat. A kötet most ezt a hiányt pótolja, összegyűjtve a közös magyar népénekkincset, hogy az a következő generációk számára is kéznél lehessen.

Egyháztörténeti tankönyv Vácott

Nemcsak gyermekeknek szól az a kétrészes egyháztörténeti tankönyvcsalád, amelyet a közelmúltban adott ki a Váci Egyházmegye A Messiás az egyházban címmel.
A könyv a 2. század elejétől a II. Vatikáni Zsinatig, hat korszakra bontva tekinti át az egyház történetét. Az egyes fejezetekben általános történelmi keretek közé illesztve tárgyalja az egyház történelmi kibontakozását és intézményi szerveződését. Bemutatja, hogyan jelenítette meg az adott korszakban a hívő közösség a Messiást liturgiájában, tanításában és tanúságtevő életében. Az elméleti áttekintést egyháztörténeti források, illetve egyházi dokumentumok elemzése, értelmezése teszi teljessé. A könyvet elsősorban a középiskolás korosztály és az őket tanító pedagógusok számára ajánlják az egyháztörténelem tanulásához, tanításához és különösen a hittan érettségire való felkészüléshez, felkészítéshez.
A kötet szervesen kapcsolódik a korábbi kiadású Várakozás a Messiásra (az üdvtörténet ószövetségi szakasza, ószövetségi bevezető és exegézis) és a Messiás (az üdvtörténet újszövetségi szakasza, újszövetségi bevezető és exegézis) könyvekhez. Beer Miklós váci megyéspüspök az új hittankönyv ajánlójában írja: „Isten és az emberiség kapcsolata a keresztény felfogásban a Messiás (a Fölkent, a Khrisztosz) személyében valósul meg. Benne és általa válik ez a kapcsolat személyessé. A keresztény vallási élet ezt a személyes kapcsolatot, párbeszédet tükrözi, teszi kézzelfoghatóvá… Ahhoz, hogy saját életünkben helyes állásfoglalásra juthassunk, mellőzhetetlen az egyház hiteles ismerete”.


Összeállította: Toldi Éva
(Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, OSZK.hu, Magyar Kurír, Párbeszéd Háza, Váci Egyházmegye, MTI, KESZ.hu)

« vissza