K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi Hírmozaik 2017. augusztus
2017. szeptember 1. - Röviden
« vissza
Enekeskonyvszentmartontiszteletere.jpg,

Múzeumi Hírmozaik 2017. augusztus
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Énekeskönyv Szent Márton tiszteletére

A Magyar Napló Kiadó és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Szombathelyi Csoportja közös kiadásában jelent meg a közelmúltban egy értékes, hiánypótló énekeskönyv, amely magyarországi vonatkozású, középkori és újkori, kéziratos, kottás forrásokat ad közre féltve őrzött kódexeinkből szakszerű átírással, magyar és latin nyelven, magyar fordításokkal és kottákkal „Énekek Szent Márton püspök tiszteletére” címmel.

A középkori gregorián forrásokat Kovács Andrea zenetörténész, a Zeneakadémia egyházzenei kutatócsoportjának főmunkatársa publikálta a kötetben, a barokk népénekeket pedig Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára gyűjtötte össze és rendezte sajtó alá. A kötet tartalmazza Szent Márton miséjét és zsolozsmáját az esztergomi liturgikus hagyomány szerint, részben szombathelyi és pozsonyi kódexek alapján, valamint számos Vas megyei eredetű barokk népéneket is, többek között például a vépi kántorkönyv lapjairól.

Az énekeskönyv a Magyar Napló Kiadó könyvsorozatának harmadik köteteként jelent meg a Szent László és Szent István király tiszteletére készült kötet után, s kapcsolódik hozzá egy CD-lemez is, amelyen a legértékesebb énekek zömében fiatal énekesek és diákok előadásában hallhatók. A CD művészeti vezetője Horváthné Csomó Orsolya egyházzenész, az ELTE Savaria Zenepedagógiai Tanszék munkatársa, a Veszprémi Főegyházmegye Egyházzenei Bizottságának elnöke volt.

A CD-felvételen hallható a Brenner János Általános Iskola kórusa Rátkai Imréné Császár Marianna vezetésével, az ELTE Savaria Zenepedagógiai Tanszék kórusa, valamint a várpalotai Pueri Castelli Gyermekkórus Horváthné Csomó Orsolya vezetésével, illetve a Perenyei Hagyományőrző Egyesület Férfi Népdalköre és gyerekkórusa Medgyesy S. Norbert vezetésével. A kötet valódi kincsestár, amely őseink töretlen Szent Márton tiszteletét mutatja be. A magyar nyelvű, barokk népénekek külön értéke, hogy Szent Márton históriáját mesélve következetesen szombathelyi születéséről szólnak, ami jól mutatja, hogy a 18. századi közbeszédben is Szombathelyt tekintették a szent szülővárosának.

Értékes másolat került elő Egerben

Egyedülálló festmény került elő az Egri Főegyházmegyei Levéltárban, az egri érseki palota magánkápolnájának elpusztult mennyezetfreskójának másolata. A Köves-Kárai Petra művészettörténész az Urbán Márta levéltáros által fellelt ábrázolás – melynek témája Krisztus feltámadása – eredetije Kracker János Lukács első, 1764-ben elkészült egri munkája volt. Az alkotás azonban néhány évtized után tűzvészben elpusztult. A freskó másolatát Franz Hauptmann készítette el 1816-ban. A régóta elveszettnek hitt akvarellt az érseki palota Kracker-kiállításán láthatják a látogatók.

A népi vallásosság kiállítás Esztergomban

A vallásos néphagyomány tárgyi emlékeiből nyílt állandó kiállítás „Begyütt Jézus a házamba” címmel az esztergomi Szent Adalbert Központban.

A parasztság vallásos életének tárgyait bemutató tárlaton mintegy ezer tárgy látható, amelyek, mondhatnánk úgy is, hogy „lélekdokumentumok, a Jóistenhez fűződő kapcsolat tárgyai, imádság és személyes hit kötődik minden egyes darabhoz”, olvasható a kiállítás bejáratánál a kurátor, Soós Sándor néprajzkutató ismertetésében.

A népi alkotók által készített tárgyak mellett mívesebb, a nyilvános tiszteletből származó, vagy éppen a népi vallásosság számára készített tárgyak (Szűz Máriát ábrázoló képek, betlehemek, népi textíliák vallási motívumokkal…) is bekerültek a tárlókba. A tárgycsoportok között találhatók vallásos ponyvanyomtatványok, imakönyvek, szentképek, rózsafüzérek, szenteltvíz- és ereklyetartók, feszületek, szobrok és festmények. Egy-egy csoporton belül nincs két egyforma darab. Az egyik tárlóban 19. századi ereklyés tárgyak láthatuók, s egy mára szintén elfeledett hagyományt idéz fel a gyónócédulák csoportja. Ezek a kötelező évenkénti húsvéti gyónás igazolására szolgáltak. Az imádságoskönyvek a közösségi és egyéni áhítatot segítették. Különleges tárgyegyüttest képez a „türelemüvegek” csoportja. Gyakran rabok készítették ezeket, tengernyi szabadidejükben… Egy jelentős csoportot képeznek a 16–18. századból származó, aprólékos gonddal készített, gyönyörű apácamunkák. A kiállítás értékes része három rendhagyó installáció, amelyek a lourdes-i jelenéseknek a magyar katolikus parasztság hitéletére tett hatását mutatják be, a betlehemállítás szokását idézik fel, valamint a katolikus parasztházak jellegzetes helyét, a szentsarkot ismertetik meg a látogatóval. A szentsarok az imádság helye volt, és kifejezése annak, hogy a Jóisten mindig jelen van a házban, a családban. A szentsarokban Erdélyi Zsuzsanna gyűjtötte archaikus népi imádságok hallhatók.

A kiállítás szép együttműködés eredménye: néprajzkutató, művészettörténész, restaurátor, belső építész, látványtervező és fotóművész dolgozott együtt, és hozott létre valami maradandót, valamit, ami élő hitet tükröz, s ami talán sokakat megszólít majd.

Szabó Magda titkairól

Bensőséges hangulatú kiállítást tártak a nagyközönség elé nemrég a Petőfi Irodalmi Múzeum kurátorai, Borbás Andrea és Kiss Borbála „Annyi titkom maradt… – Száz éve született Szabó Magda” címmel.

Még egy évtizede sincs, hogy eltávozott a minden élők útján a népszerű írónő, a múlt század magyar irodalmának nagyasszonya, Szabó Magda, de művei, munkássága mélyen benne gyökereznek ma is kulturális életünkben. A róla szóló életmű-kiállításról csak éppen ő maga hiányzik, az, hogy megjelenjen az ajtóban, és végigkalauzolja a látogatót kedves tárgyai és az őt ábrázoló fotók között, sokat, de mégsem mindent elárulva magáról – hangzott el a közelmúltban a múzeumi megnyitó ünnepségen.

A tárlat színhelye három szoba és egy kisebb helyiség – akár egy polgári lakás részei, mindegyik más-más titkot árul el a száz éve született írónőről. A játékosságot színes faliképekkel és fényekkel kiemelő első terem még a gyermekkoré és a gyermekkönyveké. Itt kaptak helyet Szabó Magda kislánykori fotói és a szülők emlékezete, néhány személyes tárgy a magántulajdonban lévő hagyatékból. Így például édesanyja asztali tükre, cigarettás doboza, botja, amelyet később ő maga is használt, édesapja táskája, és egy játék-üveggolyó. A látogató gyermekeknek pedig interaktív játékokkal, báránnyal, cicával, egyszarvúval mesék hallhatók a Sziget-kékből, a Tündér Lalából és a Bárány Boldizsárból.

Akit érdekel a családfa, az böngészhet a Szabók és Jablonczayak ágas-bogas rokoni kapcsolatai között egy interaktív faliképen. A debreceni református Dóczy Gimnázium is kapott egy falrészletet, hiszen a középiskolai évek igen meghatározóak voltak Szabó Magda életében. Metszeteken láthatjuk a korabeli iskolai egyenruhákat, érettségi tablóján pedig felfedezhetjük franciatanárát, Hettesheimer Ernőt, aki az Abigél Kőnigjének ihletője volt.
Szabó Magda titkait tovább fürkészheti a látogató a róla készült fényképek, személyes tárgyai, kedves könyvei alapján is. Minden kép és tárgy mellett az írónő egy-egy vallomását, levélrészletét is elolvashatják a kíváncsiak.
Az ajtó Violájának képe egy valódi ajtóhoz vezet, ahonnan a kiállítás utolsó termébe juthatnak az érdeklődők. Mögötte a regény Emerencének Náray Tamás által megálmodott ruháját csodálhatják meg. A kijárathoz az íróházaspár Szobotka Tibor és Szabó Magda síremlékének fotója kíséri ki a vendéget. A záró folyosó pedig fényes ragyogással telik meg, a feltámadást jelképezve. A kiállítás 2018. március 4-ig tekinthető meg.

Összeállította: Toldi Éva

Forrás: Szentmárton.martinus.hu, MTI, Magyar Kurír

« vissza