K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Gizella királyné élete üzenet a mának
2017. május 16. - Értékeink-örökségünk
« vissza
gizellakiallitasmatyustamas3kuld.jpg, Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek megnyitó beszéde
Fotó: Mátyus Tamás, Veszprémi 7nap
Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek megnyitó beszéde Fotó: Mátyus Tamás, Veszprémi 7nap
Gizella királyné élete üzenet a mának
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Kiállítás a veszprémi Szent Mihály-bazilika Főszékesegyház altemplomában és a Tejfalussy-házban

„Tiszta szívvel, szóval, ésszel, / zengjük Istent szent beszéddel, / a bálványokat verve széjjel / vigadozz Magyarország…” – csendült fel a Szent István király tiszteletére írott középkori szekvencia ünnepi dallama május 12-én a veszprémi Szent Mihály-bazilika Főszékesegyház altemplomában a Boldog Gizella királyné, a veszprémi székesegyház alapítója – A veszprémi székesegyház Boldog Gizella koronájának őrzési helye című kiállítás megnyitóján.

A rendező Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény nevében Udvarhelyi Erzsébet igazgatónő köszöntőjében kiemelte: a tárlat a veszprémi 26. Gizella Napok városi, és az Emlékhelyek Napja országos rendezvénysorozat részeként Boldog Gizella királyné személyét, életét, áldozatos egyházépítő tevékenységét hozza közel a ma emberéhez, 800 évvel azután, hogy II. András a székesegyházból elvitte Gizella királyné koronáját a szentföldi háborúba. Több középkori forrás szerint a püspökségek között a veszprémi a legrégebbi Magyarországon, s a Szent Mihály-egyházat maga Gizella királyné alapította.

Felker Zsolt, a Szent Mihály Főplébánia káplánja köszönetet mondott a rendezőknek a lélekközeli kiállítás megrendezéséért. Minden kiállítás valamilyen értéket, értékrendet akar közvetítetni a látogatók számára, mondta, amelyen el kell gondolkodniuk. Amikor leereszkedünk a bazilika altemplomába, szinte kiragadtatunk a külső világból, s belépünk a múltba, annak környezetébe, egy szakrális térbe. A falakon, a képeken láthatjuk az akkori emberek munkáját, életét, küzdelmeit, belső vívódásait. Mindez arra készteti a betérőt, hogy szemléletmódját változtatva/bővítve, új értékekkel térjen vissza a hétköznapokba. A mostani kiállítás Gizellának, mint a Szent Mihály-bazilika alapítójának állít emléket, de mondhatnánk azt is, hogy a Magyar Szent Családnak, Szent István királynak, Imre hercegnek és Gizella királynénak, fűzte hozzá. Olyan értéket akar számunkra átadni, mely az önfeláldozó életet hirdeti. Az altemplom fölött pár méterre őrzi egy oltár Boldog Gizella karereklyéjét, egy feleségnek, egy anyának, egy asszonynak a karereklyéjét, emlékeztetett. E kar is üzen a látogatóknak, hogy királynénk micsoda lelki terheket cipelt és mekkora áldozatokat hozott életében, s hogy nem nézte azt sosem, kap-e köszönetet, szeretetet a munkájáért a magyar néptől. Gizella, mint feleség, a férje mellett volt hűséggel, elkísérte útjaira, bátorította, erősítette. S mint családanya, nevelte gyermekeit, életével mutatta a példát, hogy milyenné kellene az embernek válnia. Önfeláldozón adta magát másokért, még akkor is, amikor elutasításokban volt része, mikor el kellett mennie magyar földről, mikor a szeretett magyar nép, amely koronát adott neki egykor, elfordult tőle. Kívánta a káplán, hogy akik belépnek az altemplomba, szívják magukba a zenén, az imádságos falakon keresztül azt a lelkületet, amely képessé teszi az embert Gizella példáját követni.

Márfi Gyula veszprémi érsek megnyitó gondolataival rámutatott: Boldog Gizella koronázása összetartozik Szent István király koronázásával, még akkor is, ha a két koronázás nem egy szertartás keretében történhetett és nincs bizonyságunk afelől, hogy egy helyszínen történt volna. A hagyomány szerint Szent Istvánt Fehérváron vagy Esztergomban, a királynét pedig Veszprémben vagy Fehérváron koronázhatták. A főpásztor ezután felidézte Szent István II. Szilveszter pápától kért és kapott koronájának történetét, s a franciaországi Aurillac-ban (Szilveszter pápa szülővárosában) 2003-ban tett hivatalos érseki látogatását. Ekkor ugyanis a magyar Szent Korona küldésének jelentősége is felszínre került, megállapítva, hogy ezáltal megmaradhatott hazánk önállósága Európában, nem váltunk más nemzet vazallusaivá. Igaz, hogy valamiféle állam-egyháziság bizonyos mértékig élt történelmünkben egészen 1990-ig, állapította meg – még az ateista állam idején is –, a főkegyúri jog, majd az Állami Egyházügyi Hivatal révén. De ma már az állam és az egyház autonómiája biztosított, s magyar földön ideális együttműködésben dolgoznak egymás mellett a nemzet szellemi, lelki életéért, jólétéért. Kiemelte, hogy ez az együttműködés érvényesül például a Gizella Napok programjainak szervezésében is. És ezt példázza Gizella királyné életútja, munkássága is, aki egyszerre volt Magyarország királynéja, és az egyház tagja, annak építője, szolgálattevője.

A kiállításmegnyitón dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK egyetemi docensének gyűjtéséből Szent István-népénekekkel ismerkedhettünk meg, szent énekekkel, népdalokkal és Csanád Béla Hálahimnuszának megszólaltatásával közreműködött Veresné Petrőcz Mária énekművész. A templomalapító Boldog Gizellát bemutató kiállításon Prof. dr. Zsoldos Attila történész, egyetemi tanár, akadémikus elemző írása mellett megtekinthetők a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményében található középkori oklevelek nemesmásolatai, valamint az Árpád-kori és a későbbi századok Gizella királyné életével kapcsolatos írásos és művészi emlékei, Szelényi Károly, Mudrák Attila és Kövesdi Róka Lajos fotóművészek felvételei. A kiállítás két helyszínen látható: a Szent Mihály-bazilika Főszékesegyház altemplomában és a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény épületében.

Toldi Éva
« vissza