K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik – 2017. április
2017. május 15. - Értékeink-örökségünk
« vissza
azeredeticelanoieletrajzikotet.jpg, Az eredeti Celanói életrajzi kötet
Az eredeti Celanói életrajzi kötet
Múzeumi hírmozaik – 2017. április
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Megjelent Celanói Tamás életrajza Assisi Szent Ferencről

Jacques Dalarun, a ferences rendtörténet kutató még 2015-ben fedezte fel egy magángyűjteményben Celanói Tamás eddig ismeretlen életrajzát Szent Ferencről és megvásárolta a Francia Nemzeti Könyvtárnak. A kötet azóta hasonmás kiadásban több világnyelven is megjelent, s az idén áprilistól immár magyar fordításban is kezébe veheti az olvasó.

Celanói Tamás 1215-ben Szent Ferenc kezéből vette föl a ferences habitust. Később Germániába, a Közép- és Alsó- Rajna-vidéken térített. 1227-ben tért vissza Assisibe, ahol jelen volt Ferenc szentté avatásán. IX. Gergely pápa megbízásából választékos latinsággal írta meg Ferenc életrajzát, mely minden későbbi Szent Ferenc-legenda forrása lett. Az egyháztörténet eddig két két Celanói által írt Szent Ferenc életrajzot ismert (Vita és a Memoriale), a most felfedezett a kettő opus között keletkezett, az 1230-as években. Néhány testvér ugyanis panaszkodott neki, nyilatkozta Jacques Dalarun, hogy az első életrajz túl hosszú, és jó lenne, ha készítene egy rövidebb változatot is. Celanói egyébként azt is megemlíti a most fellelt kötet prológusban, hogy az új életrajzhoz Illés testvér, az akkori generális (1232-1239) látta el a szükséges információkkal.
A Boldogságos Ferenc atyánk megtalált életrajza című kötet a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány kiadásában, a „Ferences források magyarul” sorozat részeként jelent meg.

Segédanyag a lovagkirály jubileumi évéhez

A Győri Egyházmegye az idei Szent László-év méltó megemlékezéseihez egy kiváló segédanyagot tett elérhetővé nemrég. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa készített egy összeállítást a szenttel kapcsolatos liturgikus, historikus és könyörgő énekekből, litániákból, prédikációkból, legenda- és mondaszövegekből, továbbá a lovagkirályról szóló költeményekből. Ez a hasznos gyűjtemény segítheti a lelkipásztorokat, kántorokat, hitoktatókat, kórusokat, együtteseket, plébániai közösségeket, ifjúsági csoportokat, irodalom-, történelem- és honismeret-tanárokat és minden hívőt, hogy az Egyház által jóváhagyott tételekkel és további értékes, hiteles irodalmi és színházi alkotásokkal gazdagítsák ünnepségeiket és imádságos életüket Szent László király tiszteletére.
A segédanyag ezenkívül iskolai ünnepségekhez és a nemrég meghirdetett Szent László Tanulmányi Versenyhez is sok támpontot nyújt, különösen történeti, irodalmi és zenei vonatkozásban. Az összeállításhoz ingyenesen letölthető hang- és kottaanyag is tartozik. A hitéleti és oktatási, továbbá ünnepi alkalmakra szabadon felhasználható segédanyag az egyházmegye honlapján érhető el.

Méltó helyre került Michelangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo évszázadokon át eltűntnek hitt feszülete a firenzei Santo Spirito- (Szentlélek) templomban.
A keresztre feszített Krisztus szobrát Michelangelo ajándékba adta az Ágoston-rendi szerzeteseknek hálából azért, mert első pártfogója, Lorenzo de’ Medici 1492-es halála után befogadták. A mester egy évet töltött a szerzetesek között, akiknél mélyrehatóan tanulmányozhatta az emberi test anatómiáját az általuk működtetett ispotályban. A puritán 140 centiméteres faszobor szobor – amely Krisztust meztelenül ábrázolja – évszázadokra „elveszett”, csak 1962-ben bukkantak rá a kolostor egy folyosóján annyira összepingálva, hogy elsőre nem lehetett felismerni, kinek az alkotása. Az újra felfedezett és restaurált feszületet 2000-ben állították ki a Szentlélek-templomban az egyik fal mellett, sokak szerint nem eléggé méltó helyen. Nemrég az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen a reneszánsz remekmű, hogy körbejárható legyen minden irányból.


Nemzetközi kortárs kárpitkiállítás az apokalipszisról


Április közepén nyílt meg a Magyar Kárpitművészek Egyesületének harmadik nemzetközi kortárs tárlata, Budapesten, a Pesti Vigadóban „Apokalipszis vagy globális fenntarthatóság” címmel.
A kiállításon 15 ország 35 művészének alkotása mellett hetven magyar alkotó alkalmi nagy kárpitfalát is megtekinthetik az érdeklődők május 28-ig.
A látogatóknak bemutatják az Angers-i Apokalipszis sorozatról készült filmet is, mint a tárlat tematikai előzményét. A kiállításhoz kapcsolódik továbbá az V. Károly német-római császár spanyol királyi koronázására készült kárpitsorozat is.

Értékes Giotto-másolat Kiszsolnán

Az Erdély kapujának mondott, Besztercétől pár kilométerre fekvő 700 lelkes falucska, Kiszsolna egykori (mára sznte teljesen lepusztult) evangélikus templomában két éve egy 14. századból származó Giotto-másolatra bukkantak, amelynek eredetijét egykor a mester a római Szent Péter-székesegyház számára készítette.
Ez a híres Navicella-mozaik – mely a 17. században megsemmisült – az apostoli halászbárkát ábrázolja, amelyből Szent Péter kiszáll, hogy a Genezáreti-tó vízének hullámain járó Krisztushoz közeledjék. A kiszsolnai freskómaradvány csak töredékeiben maradt meg, de különösen azért nagyon értékes, mert az eredetivel majdnem egykorú és annak élethű másolata. A 15. Századig a történészek eddig csupán három másolatot ismertek, Firenzéből, a hozzá közeli Pistoiából és Strasbourgból.
Idén a Teleki László Alapítvány konferenciát rendezett Budapesten, a Magyarság Házában a kiszsolnai freskó és templomának sorsáról. Az épület pusztulásának oka elsősorban az, hogy a szász evangélikus közösség a II. világháború végén elmenekült, illetve később, Ceauşescu idején hagyta el szülőföldjét a német és a román állam megegyezése alapján, s így a templom elnéptelenedett az 1970-es évekre, majd a ’90-es évek elején még álló déli fal részben leomlott, részben elhordták. A 2010-es évek elején a körülötte kialakult bozóttól a falu központjából nem is látszott már a templom. A szentélyt nem bontották el a helybeliek, de a réseken beáramló nedvesség erősen megrongálta a belső terét is. Tavaly a nemzeti együttműködési program keretében és a nagybányai női kézilabdacsapat holland játékosának köszönhetően (aki örökbe fogadta a templomot) sikerült elérni, hogy a Beszterce-Naszód Megyei Tanács a magyar kormány Teleki László Alapítványán keresztül kapott támogatásával a lelet megmentését és az épület feltárását megkezdhették. Az idén a Rómer Flóris Terv segítségével folytatódhat a további munka.

Szekeres Erzsébet kiállítása Székesfehérváron

A reformáció ötszáz éves jubileuma alkalmából nyílt kiállítás nemrég Székesfehérváron a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában a Szekeres Erzsébet Benedek Elek-díjas textilművész alkotásaiból. Az „Imádságos tiszta forrás” című tárlaton zsoltárokat, református dicséreteteket megjelenítő írott textileket és gyönyörű festett kazettás templomokra emlékeztető varrottas faliképeket láthat a látogató.
Egy református jubileumi kiállítás egy katolikus kiállítóhelyen arra hívja fel a figyelmet, hogy a kereszténység egészének együtt kell rámutatnia a tiszta forrásra – fogalmazódott meg az ünnepélyes megnyitón. Szekeres Erzsébetet, akinek egész életművében a magyar nemzeti művészet bontakozik ki, a népművészet tiszta forrásából merít.
A kiállítás május 19-ig tekinthető meg.

Összeállította: Toldi Éva

Forrás: Könyvkultúra Magazin, MTI, Magyar Kurír, Transindex.ro,

« vissza