K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik – 2017. március
2017. április 3. - Értékeink-örökségünk
« vissza
arad-szabadsag-szoborzalagyorgyalkotasa.jpg, Arad - Szabadság-szobor (Zala György alkotása)
Arad - Szabadság-szobor (Zala György alkotása)
Múzeumi hírmozaik – 2017. március
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Erdélyi, partiumi kultúrtörténeti értékek kerültek a Magyar Értéktárba

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság felterjesztése révén 2017. március 21-étől bekerült a Magyar Értéktárba, azaz kiemelkedő magyar nemzeti értékként tartják számon Kós Károly életművét, Aradon a vértanúk emlékére 1890-ben állított (azóta többször „meghurcolt”) emlékjelet, a Szabadság-szobrot (Zala György alkotását), valamint Torockó épített örökségét, illetve a nagybányai művésztelepet és festőiskolát – adták hírül a Hungarikum Bizottság legutóbbi ülésén Egerben.
Következő lépésként a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek hungarikummá válhatnak – amelyhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. Mindez pedig azt is lehetővé teszi, hogy a Magyar Értéktár révén Magyarország is védnöke lesz a befogadott értékeknek, hozzájárul az értékmegőrzés munkájához – fejezte ki reményét Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Kiállítás nyílt Eszterházy püspök festőjéről Egerben

Kracker János Lukács (1719–1779) a bécsi születésű, munkásságával zömében Egerhez kötődő festőművész – Eszterházy Károly püspök festője – gazdag életművéből ad ízelítőt az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont legújabb időszaki kiállítása, mely június 11-ig várja a látogatókat.

Kracker nagyapja, apja és testvére is szobrász volt, ám a művész az akadémián mégis a festészet mellett kötelezte el magát. Tanulmányai befejeztével számos városban alkotott maradandót, ezek egy része ma is látható. Először 1764-ben jelentkezett szolgálatra Eszterházy püspöknél, s 1769-ben végleg letelepedett Egerben, s haláláig alkotott a városban és az egyházmegye területén, illetve Eszterházy püspök dunántúli birtokain. Egri alkotásai közül a legismertebb a Főegyházmegyei Könyvtár freskója, amely a tridenti zsinatot ábrázolja egészen különleges módon. Ez a magyarországi festészet egyik legizgalmasabb alkotása, mely ismert mesterfogásokkal és egyedi megoldásokkal mutatja be ezt a történelmileg igen jelentős, Szentlélek által vezérelt tanácskozást.

A Kracker-hagyatékból) Zsótér Andor magángyűjtő jóvoltából kerültek az egyházmegyei múzeumhoz vázlatok, grafikák, olajképek, s váltak ezáltal közkinccsé. A vázlatok különösképpen sok információval szolgálnak, s teljessé teszik a Kracker János Lukács művészetéről alkotott képet.

A Nemzeti Múzeum „Római Birodalma”

Világörökségi címre készülnek benevezni a Duna-könyököt szegélyező-kísérő római védelmi rendszer, a limes őrtorony- és erődmaradványait. Az ókori erődláncolat épített maradványai Európa múltjának olyan jelentős emlékei, hogy megmentésükre európai uniós program indul útjára hamarosan.
A 19. és a 20. század során kutatott legfontosabb lelőhelyek Brigetio (Komárom-Szőny), Intercisa (Dunaújváros), Vetus Salina (Adony), valamint Campona (Budapest-Nagytétény) voltak, az utóbbi kutatását a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) végzi az esztergomi Vármúzeummal és a Balassa Bálint Múzeummal, valamint a visegrádi Mátyás Király Múzeummal egyetemben. A vidéki múzeumi hálózat kiépüléséig a MNM végezte a legkiterjedtebb régészeti kutatásokat a pannóniai Duna-határ mentén, és ma is több helyszínen van jelen. Aktuális kutatási területei közé tartozik továbbá a Szentendrei-sziget előterében fekvő gödi erőd, s a Duna bal partjára épült késő római kiserődök, köztük a Dunakeszi-Horányi révnél található – a gödivel szorosan összefüggésbe hozható, azzal egyidős – kikötőerőd is. Itt egy magánház alagsorában kiállítás mutatja be az erőd történetét, leleteit. A Dunaszekcsővel szembeni, a Mohácsi-szigeten fekvő dunafalvi kikötőerőd feltárását pedig 2008-ban kezdték meg.

A Biblia a 20. századi magyar képzőművészetben

Huszonöt művész alkotásait mutatja be az a tárlat, amely „Most töredékes az ismeretünk... A Biblia a 20. századi magyar képzőművészetben” címmel nyílt meg március elején Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Bibliamúzeumában.

A kiállításon huszonöt neves magyar alkotó grafikáit, festményeit és kisplasztikáit láthatja a közönség június 3-ig. A kiállítótér két falán elhelyezkedő munkák – többek között Aba-Novák Vilmos, Bálint Endre, Borsos Miklós, Derkovits Gyula, Egry József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Kondor Béla, Molnár C. Pál, Udvardi Erzsébet alkotásai – párbeszédbe lépnek egymással. Az egyik falon a megváltás szükségessége, a bűnbeesés, a romlás, a maga felemelésére képtelen ember. Rejtett bibliai történetek jelennek meg a műveken. A szemben lévő falon a megváltást, Krisztust áldozatát, a passiót, valamint a feltámadást megjelenítő munkák láthatók. A terem közepén elhelyezett installáció asztalán egy mai Bibliát és egy antik tükör másolatát mutatják be.

Újdonságok a Szarvasi Arborétum makettparkjában

A Szarvasi Arborétum makettparkja új látványosságokkal gazdagodott nemrég. A Mini Magyarország elnevezésű 500 négyzetméteres területen Észak-Erdély és Kárpátalja emblematikus épületeinek, templomainak kicsinyített másával találkozhat a látogató.

Legújabb látványosságai között van Huszt várnak, az aknaszlatinai sóbányáknak, az UNESCO világörökségét képező Kárpátok fatemplomai közül a körösmezői fatemplomnak vagy a nagyváradi Fekete Sas palotának, és a máriapócsi kegytemplomnak, a túristvándi vízimalomnak a makettja.

Hiánypótló kötet a középkori pécsi székesegyházról

„Echo simul una et quina: Tanulmányok a pécsi székesegyházról” címmel a pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház román kori szobrászati emlékeit bemutató kötet jelent meg a Pécsi Egyházmegye és a Kronosz Kiadó gondozásában.

A Tüskés Anna, Raffay Endre és Heidl György által szerkesztett könyvet Tóth Melinda (1939–2012) művészettörténész emlékének szentelték, aki az 1970-es évek közepétől kutatta a székesegyház románkori építéstörténetét és kőfaragványait. A kötet tizennégy írása régészeti, történeti és művészettörténeti szempontból mutatja be a pécsi székesegyházat, mely a magyarországi romanika kronológiájának és stílustörténetének fő emléke.

A tanulmányokban olyan régészeti kérdések merülnek fel, mint a késő antik népesség továbbélése, az ókeresztény és a középkori épületek kapcsolata, a keresztény kultuszt átörökítő kulturális és vallási kontinuitás, a székesegyház helyének kiválasztása és történetének korai időszaka, a hozzá csatlakozó épületek elemzése. A kötet feltárja a bazilika és a püspökvár középkori történetét is. Az olvasó képet kap a korabeli szenttiszteletről, vallásosságról, a szakrális épületeket használó klerikusok és világi hívek életéről is. A figurális és ornamentális kőfaragványok stiláris elemzése lehetővé teszi a pécsi emlékek beillesztését a romanika közelebbi és távolabbi emlékanyagába.

A tanulmánykötet nem csupán a szakma, de a történelemtudomány és a művelődéstörténet eredményeire kíváncsi olvasók szélesebb köre számára is érdekes olvasmány.

Összeállította: Toldi Éva

Forrás: Bibliamúzeum.hu; Parókia.hu, Erdely.ma, Magyar Kurír, MTI, Egri és Pécsi Egyházmegye
« vissza