K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Jásdi kegyhely – Szentkút a Szűzanya védelmében
2016. november 2. - Értékeink-örökségünk
« vissza
ajasdiszentkutikapolna.jpg, A jásdi szentkúti kápolna
A jásdi szentkúti kápolna
Jásdi kegyhely – Szentkút a Szűzanya védelmében
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Veszprém, Fejér és Komárom‒Esztergom megye találkozási pontján, a Tési-fennsík alatti medencében a Gaja-patak völgyében fekszik az a kicsiny, 800 lelkes bakonyi falu, amely nevét a legenda szerint arról a Javas (Jaas, Jásdi) Péter nevű remetéről kapta, aki a legenda szerint itt vezekelt egykor egy nagy bűnéért. A remete aztán később a Szűzanya útmutatása alapján – amelyet éjjel álmában fedett fel előtte – kiásta azt a kutat, amelyből gyógyító víz fakad azóta is a környék ide látogatóinak, s a távolabbról ide érkezőknek a javára.
„Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztelő messze földről” – olvasható a megőrzött legendában, melyet a 19. sz. végén Váthy István hírlapíró dolgozott fel a Szentkút keletkezéséről szóló verses legendájában. A Jásdi Szentkút hazánk egyik legrégibb, ma is virágzó szent helye. Évszázadok óta látogatott búcsújáróhely. Évről évre ezrek és ezrek keresik fel, főleg szeptember 12-én ’Mária neve’ és május 24-én ’Mária, a keresztények segítője’ búcsúnapján.

Az 1845. évi jásdi canonica visitatio szerint a kegyhely 600 évesnél régebbi. Az európai hírű tudós, bencés professzor, Radó Polikárp a Pozsony melletti Mária völgye s az óbudai Szűz Mária-templom mellett a Jásdi Szentkutat tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak.

A kút Máriának, a víz Jézusnak a biblikus jelképe, mutat rá az 1980-as évek végén egy Jásdról készült ismertetésében Tremmel Lőrinc atya, akkori jásdi plébános. S valóban, ez lehet a magyarázata, hogy a Szenkútnál a legutóbbi időkig nem kép vagy szobor, hanem a kút maga állott a tisztelet középpontjában. A nép a kútnál imádkozott, vizéből ivott, beteg tagját bedörzsölte vele.

A zarándokok lelki gondozását a kegyhelytől másfél kilométerre 1164-ben alapított Szent György bencés apátság szerzetesei látták el 1543-ig, akik ekkor valószínűleg a török elől elmenekültek.

Kutatók valószínűnek tartják, hogy már a török idők előtt, a bencések idején épülhetett itt a Szentkút mellé kápolna is, Mária tiszteletére, de erre a dokumentumokban csak utalások alapján következtetnek. A biztos adat szerint a mostani kegykápolnát 1804-ben építették kora klasszicista stílusban, feltehetően a Zichy grófok, közel egy időben azzal, amikor a faluban is megépülhetett a bencés kolostor egykori fakápolnájának helyén a község temploma. A kápolna ma már műemlék jellegű, Mária neve ünnepére benedikálták. 1934. szept. 12-én felújították a Szentkutat, mely ekkor nyerte el Faller Jenő bányamérnök tervei alapján a földfelszín felett egy méteres magasságban terméskővel körülvett mai formátumát.

A legjelentősebb építések dr. Kögl Lénárd plébánossága alatt (1961‒1980) történtek. Ekkor került sor a bolgár mészkőből készült 6 m magas, modern stílusú Mária-szobor, Braun János szobrász alkotásának felállítására, s az almádi mészkőből lévő szembemiséző oltár, szószék, valamint a kegyhely melletti kálvária megépítésére. A kápolna tetejének rézborítása 1985-ben készült el. 2015 őszén, Mária neve ünnepére a Szentkutat ismét felújították, s egy újabb emlékhely is átadásra került ekkor, Lohrmann Mária tervei szerint. Ez Jásdi Péternek állít emléket, aki (szoboralakjával) a Szentkúttól keletre egy magaslaton elhelyezett Mária-szobor előtt térdre ereszkedve a Szűzhöz imádkozik.

Jásd műkincsei, művészettörténeti, egyházművészeti értékei között a Szentkút és a kegykápolna mellett meg kell említeni késő barokk stílusú, Szűz Mária Világ Királynéja tiszteletére benedikált templomát. A szentegyház elődje a 12. században a bencések által 1164-ben alapított apátság Szent György tiszteletére benedikált ősi templomának helyén épült 1792-ben az Árpád-kori kolostor és templom anyagának felhasználásával a falu birtokosai, a Zichyek jóvoltából. Múltja rendkívül viszontagságos volt. Az ősi bencés kolostor a szent hajlékkal egyetemben ugyanis a török korban megsemmisült, helyén előbb fatemplomot építettek, majd mikor az leégett egy tűzvész során, kőtemplomot emeltek helyébe, de az is leégett 1862-ben. A mai templom a régi falainak felhasználásával 1865‒66-ban készült el, építtetője gróf Zichy István. Szószéke Sugár Gyula faszobrász remekmívű alkotása. Az oltárkép, a mennyezeti freskók Károly Gyula reprezentatív alkotásai. A főoltárkép a templom titulusához kapcsolódva Szűz Mária a Világ Királynője klasszikus ábrázolása. A templomban található még egy gyönyörű barokk, hársfából készült, tölgyfa berakásos Mária-szobor, melyet a győri búcsúsok hoztak egykor és adományoztak a templomnak.

Toldi Éva
« vissza