K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Mária jelölte meg! – A csatkai búcsújáróhely kincsei
2016. szeptember 22. - Értékeink-örökségünk
« vissza
acsatkaikapolnaesbucsujarohely.jpg, A csatkai kápolna és búcsújáróhely
A csatkai kápolna és búcsújáróhely
Mária jelölte meg! – A csatkai búcsújáróhely kincsei
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A Bakony északi részén festői szépségű dombokon, völgyeken át jutunk Csatkára, a jeles búcsújáróhelyre, amelynek kegykápolnájánál minden évben a Kisboldogasszony napjához legközelebbi hétvégén országos jelentőségű búcsút tartanak. Csatka földrajzilag Komárom-Esztergom megyéhez, egyházkormányzatilag pedig a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik.



A település történetében, sorsának alakulásában a szerzetesrendeknek meghatározó szerep jutott kezdettől. Először a pálosok telepedtek meg itt. A hagyomány szerint a település nevét is egy szent életű pálos atyáról, Chatkay Pálról kapta. A fehér barátokat a 14. században Konth Miklós nádor (a terület birtokosa) hívta meg, s építtetett számukra kolostort 1357-61 között az „Irgalmasság Anyja" tiszteletére. A kolostorhoz pompás gótikus templomot is építettek később, melyet a korabeli feljegyzések szerint Demeter veszprémi püspök szentelt fel 1390-ben. 1543-ban azonban Csatkát a kolostorral együtt elpusztították a törökök. Csupán romos falak maradtak a templomból is az 1779-es vizitáció szerint, írja Weisz János OFM: Csatka Története c. egyháztörténeti kiadványában.

Az újjáépítésre csaknem 200 év múlva 1723-ban került sor, amikor Radoványi Özséb pápai pálos perjel telepeseket hozatott Győrszentmártonból. Az 1738-ban benépesült falu hívei számára ekkor fatemplomot emelnek. A rend azonban már nem telepedett vissza Csatkára, helyettük a móri kapucinusok látták el a környék lelki gondozását, beleértve Súrt is, amelynek korábban filiája volt Csatka. Az 1780-as évektől kezdtek azután az ősi pálos templom fennmaradt falainak és ép részleteinek meghagyásával egy késő barokk stílusú templom újjáépítéshez. A munka 1801-ben fejeződött be.

Az egyházközség csak 1920-ban vált önálló lelkészséggé. A kapucinusok után kétszáz évre 1940-ben dr. Czapik Gyula veszprémi püspök szervita atyákat hívott a súri plébánia és a csatkai lelkészség vezetésére. 1952-61 között pedig, a szerzetesrendek betiltása után dr. Halász Ferenc Piusz borsodpusztai cisztercia perjel volt a plébános, majd 1961-től Pócza Dezső Árpád volt ferences atya.

A szentkúti máriás búcsújáróhely Csatkától délkeletre fekszik körülbelül egy km távolságra a plébániatemplomtól, egy árnyas völgykatlanban, fiatal erdő közepén. Története és eredete homályba vész, írják róla a történészek, de a területén történt 19. századi csodás események mindennél élőbbek ma is. A szent hely történetében ugyanis egy jelenésről beszél a hagyomány, mely alapján állítható, hogy a hajlék helyét maga a Szűzanya jelölte ki. Ezt az ácsi születésű Csöbönyei József zarándok ferences terciárius (harmadrendi ferences), aki a szentkút közelében lakott egy remetekunyhóban, egykor így mondta el: „az 1861-ik évi augusztus 21-én délután csütörtöki napon amint a szentkút környékét söprögettem, megjelent egy árnyék forma alak, kinek azonnal a Jézus nevével köszöntem. Ekkor az alak megszólalt: Én vagyok Gábriel főangyal, Szűz Máriának követje, hírül adatik a Szűz Mária tisztelőinek, hogy a holnapi napon reggel 9 órakor a Boldogságos Szűz ezen által kijelölt kedves helyen megjelenik s kijelöli az Ő tiszteletére építendő kápolna helyét’…” A kijelölés csodás eseményének tiszteletére az egész falu odasereglett a szentkút köré, s „tanúja volt a kijelölésnek”, a feljegyzések szerint.

Csöbönyei a csatkai tisztelendő úr, Ropoly Ferenc és a község vezetői előtt kijelentette: ha beleegyeznek abba, hogy a szentkútnál kápolna épüljön, úgy ő magára vállalja az adakozás gyűjtését. A szent szándékot a tisztelendő úr jelentette Ranolder János veszprémi püspök úrnak, aki a kápolna építését Szűz Mária tiszteletére engedélyezte. A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett szerény külsejű, tájba illő kis kápolna a szentkút közelében 1862-ben egy év alatt épült föl, a falu kegyura, Lichtensteirll János herceg, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s a harmadrendi testvér gyűjtésével. Oltárára a püspök engedélyével a Szeplőtelen Fogantatás szobrát helyezték el.

Az 1987-88-as Mária-évben a kis kegykápolnát – mely eredetileg csak 8 x 16 méteres alapterületű volt, homlokzatának közepén csúcsos toronysisakkal fedett toronnyal – Szekeres Dezső plébános kezdeményezésére kibővítették, s így háromhajós templommá lett. Az eredeti, régi kápolna érintetlenül maradt, s a két oldalán hozzáépítettek egy-egy féltetős hajót, ezeket az oltár mögött egy folyosóval összekötötték, majd az így kialakult két oldalhajót a nagy boltívek megnyitásával hozzácsatolták az eredeti épülethez.

Ahhoz, hogy a kegykápolna búcsújárhellyé váljon, nagyban hozzájárultak a szentkút melletti gyógyulásról terjedő hírek. A gyógyító vízű kútról már a 18. századból is vannak feljegyzések. Vajkai Aurél néprajzkutató említett egy jegyzőkönyvet, amelyet környékbeli plébánosok írtak, megjegyezve, hogy „a fiatal pagonyban fekvő, négy hatalmas ősrégi bükkfától körülvett kút bámulatosan gyorsan gyógyítja” az egyes betegségeket. A környékbeliek úgy tartják, hogy e víz elsősorban a súlyos lábfájósok és bénaságban, szembetegségekben szenvedők számára jelent gyógyerőt. Ropoly Ferenc plébános feljegyzéséből ismert, hogy 1863-ban két vak visszanyerte látását a kút vizétől. A gyógyuláshoz a zarándokok imájára is szükség van a kápolnában, s a teljes búcsú elnyeréséhez hozzátartozik a szombati éjféli mise utáni gyertyás körmenet, majd a másnapi szentmise gyónással, szentáldozással.
Csatka 2011-től a Mária-út egyik állomása, amely Máriazelltől Csíksomlyóig vezet.

A kápolnában látható egy Fatimai Mária-szobor, melyet Kondor Lajos verbita atya hozott a portugáliai kegyhelyről és adományozott a Csatkának. A kápolna őriz továbbá Szent Kereszt-ereklyét is. Hordozható oltára bécsi mester alkotása, mely Máriát ábrázolja a szüleivel. A kegyhely főoltárán ma is Szűz Mária szobra áll (ez már nem az eredeti 19. századi alkotás). Az oltár - mint a kegytemplomokban ez általános – itt is körbejárható. Mögötte a falhoz rögzítve áll az a fa keretépítmény, tetején az Atyaisten szobrával, amely az oltár fölé magasodó kegyszobrot tartja. A Szüzet igazi textil ruhákba öltöztetik fel, az ünnepi alkalmaknak megfelelően más-más színű a ruházata. Minden évben 4-5 család is hoz adományként hálából ruhát a Szűzanyának. Általában 1-2 óráig van egy-egy ruha ilyenkor a Szűzanyán, s aztán átöltöztetik. Búcsúkor mindig fehér ruhát kap. A sekrestyében ma már több száz darabból álló ruhatára van. Pár éve korona is került Mária fejére egy cigány család adományaként, mely 4,5 millió forint értékű, s csak búcsúkor használják, egyébként páncélszekrényben őrzik.
A szentély falán balra Árpád-házi Szent Erzsébet, jobbra Szent Imre herceg képe látható, mindkettő Károly Gyula alkotása. A diadalív övpárkány alatti részén a lecke oldalon Szent László, az evangéliumi oldalon Szent István fából készült szobra kapott helyet. A mennyezeti boltíven, az oltár felett csodás csatkai gyógyulást ábrázol a szekkó. A másik, a bejárathoz közeli boltív szekkóján az angyalok tartják a Szentírást Szűz Mária és a kis Jézus elé. A két mellékhajóban is áll egy-egy oltár. A jobb oldali oltárképet egy Benczúr-festményről készült nyomat alkotja – Vajk megkeresztelése – közrefogva két, a kiskanizsai templomból származó szoborral. Ezek Sarlós Boldogasszonyt és Szent Erzsébetet ábrázolják
A csatkai kegykápolna előtti terecske közepén szabadtéri oltár áll, felette ácsolt esőtető, rajta stilizált, bronzból készült Szent Koronával. A hívek számára az oltárral szembeni lejtőn és a két partoldalban rögzített padok, lejjebb pedig a szentkút felújított kifolyói találhatók. A kápolnától balra, a kőlépcsővel szembeni oldalon található az a remetelak, amelynek helyén állott egykor Csöbönyei József remetekunyhója, s ahol későbbi utódai éltek remeteként, gondozva a kápolnát és környékét. Két szálfa közt áll a remetekereszt, arrébb egy lourdes-i barlang, melyhez később a hívek adományaiból vásárolták meg a Mária-szobrot.

A néphit ismer több szentkúti mondát a gyógyulásokról, az egyiket A egy 76 éves guttamási zarándok, Ferenc bácsi mesélte, aki már 20 éve járt Csatkára. Weisz János csatkai ismertetőjében közli: „Csáki grófok, uraságok laktak itt valamikor. Egyik református cselédjüknek, Varga Józsefnek a fia, József, vakon született. Tizenhat évig volt világtalan. Gyertyaszentelő előtt éjjel 11 órakor megjelent a fiúnak egy fehér öltözetű nő kék szalaggal a derekán, hosszú hajjal és mezítláb, és azt mondta neki: ’Menj ki a forráshoz és meggyógyulsz!’ A fiú elmondta ezt szüleinek. De azok leintették. Gyümölcsoltó Boldogasszony előtti este ugyanabban az órában ugyanaz a nő jelent meg neki és újból azt mondta, hogy menjen ki a forráshoz és meggyógyul. A szülei azonban azt mondták, hogy nem megyünk ki, mert reformátusok vagyunk... akkor Kisasszony előtt való este ugyanabban az órában 11 órakor megint megjelent neki és ugyanezekkel a szavakkal biztatta... Akkor szülei azt mondták egymás közt, hogy ez már nem lehet tréfa. Kimegyünk úgy, hogy senki ne lásson bennünket. Akkor kimentek, fel a hegynek és ott, amikor kiértek, az édesatyja látott egy fehér vadnyulat. A nyúl levezette őket a forráshoz. Ők megmosták a vízben a fiút és mindjárt látott. Akkor azt mondta az atyja neki: meggyógyultál, de ide többet nem jössz. Erre ismét megvakult. Akkor az édesanyja sírt és ismét saját hite szerint imádkozott fél óráig. És ekkor megint megmosták a fiú szemét és újra látott. Elindultak hazafelé.. Vasárnap volt. Éppen akkor értek be, amikor a katolikusok a templomból kijöttek és a népek elcsodálkoztak azon, hogy meggyógyult a 16 éves vak fiú.”

A csatkai búcsút ma már cigánybúcsúként is emlegetik, hiszen több ezer cigány keresi fel a gyógyító erejű forrást itt, hogy tisztító vizében megmosakodjék, oldozó erejében bízva betegségeitől megszabaduljon, s hogy az egymást követő szentmisékben áldást kérjen maga és hozzátartozói számára. Csatkát az utóbbi években a cigányság kárpát-medencei találkozóhelyeként is aposztrofálják, mivel Felvidékről, Délvidékről és Erdélyből is érkeznek a szertartásokra. Néhány éve már külön cigány misét is szerveznek a búcsú előtti napon.
A cigányság védőszentje, a spanyol lókereskedő Boldog Ceferino (aki életét adta Krisztusért és egy fiatal papért) születésének 150. évfordulójára 2011-ben egy apáca, Fecske Orsolya róla készült festményét is elhelyezték a kápolna egyik hajójában, s képe a búcsúi zászlókon is feltűnik évről-évre. 2004 pünkösdjén egy keresztet is állítottak a cigány zarándokok, melyet előzőleg Rómába a pápa őszentsége is megáldott.
A szentkúthoz vezető lépcső alján balra a kálvária található. Stációin műkőből készült, dombormű-jelenetekkel díszített jelentek jelzik Krisztus szenvedésének állomásait. Az erdei-hegyi keresztutat a szervita atyák kezdeményezésére a tatai, tokodi, csatkai hívek és a rend többi tagjainak adományából állíttatták. A keresztút legmagasabb pontján álló három feszület Birkmayer György alkotása 1869-70-ből.

2012-ben Csatka másfél százados jubileumát ünnepelte annak a szakrális pillanatnak, amikor a Szűzanya egy fényes hajnalon megjelent és maga jelölte ki a tiszteletére építendő kápolna helyét. Az Egyház augusztus 22-ét (amely nap a Szent Szűz csatkai jelenésének is a napja) Szűz Mária Királynő ünnepévé emelte. (A csatkaiak vallják: Nem véletlen az egybeesés az ünnepek között.) E napon is hálaadó szertartásokon emlékeznek meg a kegyhelyen a Mária gondviseléséről, valamint égi megkoronázásáról.

Toldi Éva
« vissza