K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Gyászos centenárium -A szarajevói merénylet
2014. június 23. - Árgus
« vissza
gavriloprincipmerenylet.jpg,

Gyászos centenárium -A szarajevói merénylet
„A merénylő előrelépett, s egy titkosrendőr beavatkozása ellenére kétszer is tüzelt. Az egyik golyó Ferdinánd, a másik hitvese, Sophie (Chotek Zsófia) életét oltotta ki.
Mindkettejük ajkán vér buggyant. Sophie alig hallható hangon még annyit kérdezett, hogy „Uram Isten, mi történt?”, majd ájultan hanyatlott a trónörökös térdére, aki szűkszavúan úgy búcsúzott a körülötte álló halandóktól: „Semmi. Semmi.” S ő is elvesztette eszméletét. Hamarosan mindketten az örök hazába távoztak” – így őrizte meg a történelmi emlékezet a Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák trónörökös és felesége elleni 1914. június 28-án történt szarajevói merénylet tragikus végkifejletét, amely – mint tudjuk – az első világháború kitörésének, majd pedig az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásának indító eseménye lett.
A száz éve történt merényletet történettudósok sok szempontból megvizsgálták s felderítették annak vélhető és valós okait, körülményeit, a merénylők, s a világháborút kezdeményezők indítékait.
A 19. század végétől a Német Birodalom – illetve a politikai hátországában álló Monarchia – és az európai nagyhatalmak között egyre nőtt a feszültség a német kísérletek miatt, amelyek a világ újrafelosztására irányultak. A merénylet oka a történészek szerint Bosznia és Hercegovina 1908-ban bekövetkezett, Osztrák–Magyar Monarchia általi annexiója volt. A nép nem tudta elfogadni, hogy az ötszáz éves török megszállás után beköszöntött szabadság időszakában ismét az alárendeltség legyen osztályrésze. Ugyanakkor és ezzel párhuzamosan megjelent a nagyszerb állam létrehívásának gondolata: Szerbiának Boszniával és Horvátországgal való egyesítése. Ez aztán a nacionalizmus emelkedő hullámát hozta magával. Ezen ideál megvalósítására törekvő egyes szélsőséges, a terrorcselekmények végrehajtásától sem visszariadó köröknek köszönhető a szarajevói merénylet. A politikai feszültség nőttön-nőtt, a pánszláv és szerb nacionalista terrorszervezetek 1910 és 1914 között hétszer kíséreltek meg merényletet elkövetni a Habsburg-család tagjai ellen. Az Ifjú Bosznia mozgalom, melynek tagja volt a szarajevói merénylet elkövetője, a Belgrádban tanulmányokat folytató Gavrilo Princip is, elégedetlen fiatalokból álló szervezet volt. A rendkívül népszerűtlen főherceget már 1902-ben, 1906-ban és 1910-ben is kiszemelték a nacionalisták. Ezt a három merénylet-kísérletet azonban sikerült megakadályozni. Az 1914. június 28-án történt szarajevói merénylet viszont céltudatosan előkészített, hatékony figyelmeztetésnek bizonyult, s gyújtószikrája lett az első világháborúnak. A Monarchia ugyanis szerb hadüzenetnek tekintette és jó oknak tartotta a szerb állam elleni katonai fellépésre, s július 28-án hadat üzent Szerbiának.
Ferenc Ferdinánd főherceg (Graz, 1863. december 18. – Szarajevó, 1914. június 28.) apja Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg I. Ferenc József osztrák császár és magyar király öccse volt. 1878-tól fényes katonai pályát futott be. Unokaöccse, Rudolf koronaherceg 1889. január 30-án Mayerlingben elkövetett öngyilkossága után apja lett az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, s az apa 1896-ban bekövetkezett halála után pedig ő lépett a helyébe. Trónörökösként katonai előmenetele, politikai tekintélye is emelkedett. Chotek Zsófia grófnővel kötött házassága azonban hatalmi karrierjét teljesen visszavetette az osztrák udvarban. Házassága a dinasztikus körökben szokatlan módon ugyanis szerelmi házasság volt. Chotek Zsófia egy cseh diplomatának, Bohuslaw Choteknek, Chotkowa és Wognin grófjának leánya volt, s bár a Chotekek az egyik legősibb cseh főnemesi családból származtak, a Habsburg-család mégsem tartotta őket magával azonos rangúnak. Ferenc József császár csak úgy járult hozzá Ferenc Ferdinánd házassághoz, hogy Zsófia nem lehet császárné és a születendő utódok nem lehetnek trónörökösök.
Trónra lépése után Ferenc Ferdinánd II. Ferenc császár néven tervezte uralkodását. Törekvései közé tartozott a Monarchia haderejének korszerűsítése és megerősítése. Fontos politikai terve volt a dualista kormányzati rendszer átalakítása trializmussá, azaz Ausztria és a Magyar Királyság kétoldalú kiegyezésének három oldalúvá bővítése, a birodalom szláv népeiből képzett tömb részvételével. E reformok Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Dalmácia egyetlen birodalomrésszé való átalakítását jelentették volna. Ez szemben állt Szerbia érdekeivel, akik szerb vezetéssel egyesített délszláv királyságot akartak létrehozni. A trialista állam terve, és az erről folyó nyilvános, éles sajtóviták felszították a szerbek gyűlöletét Ferenc Ferdinánd és a Habsburgok ellen.
Ferenc Ferdinánd még 1913 szeptemberében elhatározta, hogy a XV. (szarajevói) és a XVI. (raguzai) osztrák-magyar hadtestek következő évi, Bosznia-Hercegovinában tartandó hadgyakorlatát személyesen is megtekinti, mivel a helyi kormányzó, Oscar Potiorek táborszernagy szerint a tartomány lakosságának körében vészesen csökkent a Monarchia tekintélye. Látogatásának célja a Habsburg-ház iránti tisztelet helyreállítása volt a boszniai régióban. Azonban, mint a korabeli feljegyzések dokumentálják, szinte előre látható volt a trónörökös elleni támadás, maga Ferenc Ferdinánd is tisztában volt azzal, hogy a szarajevói hadgyakorlaton való részvétele életveszélyes lehet. Ennek ellenére a látogatás mellett döntött.
A merénylet ügyében a bírósági eljárásra a világháború kitörése után került sor. A perben hat halálos ítélet született, melyből hármat hajtottak végre. Principet és egyik társát mivel nem voltak még 20 évesek sem, valamint még egy főt 20 év, a többieket 16, valamint 13 év szabadságvesztésre ítélték. Princip nem élte túl az Osztrák–Magyar Monarchiát sem. 1918. április 28-án hunyt el a cellájában tüdővész következtében. A szerbek ma is nemzeti hősként tartják számon.

Toldi Éva
« vissza