K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Felújítás Szent Erzsébet szülővárosában - Megszépül a gótikus bazilika
2014. március 24. - Árgus
« vissza
bazilika.jpg,

Felújítás Szent Erzsébet szülővárosában - Megszépül a gótikus bazilika
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A Sárospataki Bazilikáért Közhasznú Alapítvány és a kassai dóm felújítását szervező Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány közös uniós pályázaton támogatást nyert el tavaly, részben templomépületeik felújítására, részben turisztikai léptékű fejlesztésekre.
Sárospatakot és Kassát templomaikon keresztül Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete köti össze. Az önfeláldozó szeretet, a karitász szentjeként tisztelt Erzsébet II. Endre király és merániai Gertrud gyermekeként 1207-ben született Sárospatakon, ereklyéjét (szent ruhájának és koponyacsontjának egy darabját) a bazilikában őrzik. A kassai dómot – mely 1380-1520 között épült – Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére emelték, alakját és életének jeles mozzanatait a gótikus székesegyház szárnyasoltárának táblaképei örökítik meg.

A „Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” elnevezésű projektje keretében tavaly elnyert több mint 843 ezer EUR támogatásból januárban már elkezdődtek a sárospataki bazilika renoválási munkálatai. A felújítás magában foglalja tervek szerint a tető és a torony héjazatának cseréjét, az erősen megkopott kövek restaurálását és a bazilika külső vakolását. A pályázat elnyerésének feltétele volt a felújítás mellett az épület új turisztikai funkcióval való bővítése, melynek keretében az oratórium tervezett megmagasításával létrehívható új koncerttérben – ahol egy harangjátékot is elhelyeznek – majd sor kerülhet önálló koncertek megrendezésére is. Továbbá megtörténhet a 18. századi barokk orgona felújítása is. Ezen kívül a déli torony bejárata fölött Szent Erzsébet életének egy eseményét ábrázoló üvegablakkal gazdagodik a bazilika, s a nyugati harangtorony látogathatóvá tételével, távcsövek beépítésével a Zemplén szépséges hegyeiben gyönyörködhetnek majd az érdeklődők. A felújítás 2014. december 31-ével zárul, s 2015-től már az immár 500 éves templom megszépülve nyithatja meg kapuit az érkező zarándokok és turisták előtt.

*

A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt római katolikus sárospataki bazilika Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma.

Sárospatak (korábban: Patak) már a 11. századtól királyi szállásbirtok volt, s a mai bazilika helyén először I. Endre király építtetett a szállásbirtokhoz tartozó templomot. Ez egy rotunda (körtemplom) volt, alapjai a templom alatt láthatóak ma is. A 14. században gótikus templomot építettek a helyére, amely azonban később leégett, s az újjáépített hajlék a 15. században (1492-ben) nyerte el mai formáját, amikor is háromhajós csarnoktemplommá alakították. A mohácsi csata után az északi falát megvastagították, s ez a pataki vár falának része lett. Ezután a templom története szorosan összefüggött a vár történetével, mert a vár gazdái a templom kegyurai is voltak, és szinte mindegyik alakított, bővített, módosított rajta valamit. Mivel ekkor a „cuius regio, eius religio” (akié a föl, azé a vallás) elv érvényesült, így a vár urainak vallásától függően a templom, hol a katolikusok, hol reformátusok kezelésében volt. 1710-től, a Rákócziak révén vált véglegesen a katolikus hívek templomává.

1737-ben ismét hatalmas tűzvész pusztított a városban és a várban. A templom is tüzet fogott; beszakadt a mainál három méterrel magasabb gótikus boltozat, és kiégett a templom szép gótikus berendezése is. Ezek után a hajlék ötven évig romos állapotban, használaton kívül állt. 1787-ben kezdődött meg a felújítása, ekkor készült el a ma is látható barokk dongaboltozat, és került helyére a templom barokk berendezése is.

A főoltár fából készült, majdnem teljesen tökéletes márványutánzattal. Eredetileg a budavári karmeliták készítették saját templomuk számára, s akkor került Patakra, amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket és értékeiket elárvereztette. Az oltárkép a Szeplőtelen Fogantatást ábrázolja, amely Maulbertsch, Mária Terézia udvari festőjének alkotása. A két mellékoltár szintén barokk fafaragás. Mindkettő a helyi trinitárius kolostorból került át a rend feloszlatása után. A főoltár melletti a lorettói Fekete Madonnát, a kápolnában lévő pedig Szent Annát ábrázolja ölében a kis Szűz Máriával. A templom a Rákócziak, a Dobó család tagjainak temetkezési helyéül szolgált, kriptájába temették el többek között Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt.

A templom orgonája a 18. század végén épült; 2 manuálos és 16 regiszteres barokk orgona, 1000 sípja van. Egy ideig az ország legszebb hangú hangszereként tartották számon, jó akusztikájának köszönhetően nyaranta koncerteket is rendeztek az egyházzene kedvelőinek. Napjainkra azonban annyira megromlott az állapota, hogy teljesen használhatatlanná vált, megmentése az elnyert uniós pályázat segítségével történhet most meg.

A sárospataki bazilikát leggyakrabban Vártemplomként emlegetik (múltjára való tekintettel), de elterjedt Szent Erzsébet-templomként való említése is a városlakók körében. A templomot 2007-ben Erzsébet születésének 800. évfordulóján a vatikáni pápai nuncius, Juliusz Janus ’basilica minor’ rangra emelte.

Az épület előtt áll Szent Erzsébet és férje, Thüringiai Lajos őrgróf lovasszobra, melyet Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész készített, s mely a patakiak szerint arra emlékeztet, hogy Erzsébet lóháton többször megtette a Sárospatak és Wartburg vára közötti sok száz kilométeres utat, hogy szülővárosát meglátogassa.

Toldi Éva
« vissza