K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
2016. április 22. - Árgus
-kalvaria-staciokepek.jpg, Kálvária- Stációképek
Kálvária- Stációképek
Máriakönnye – vigasztalás a csüggedőknek
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Baja – Vodica – Máriakönnye – így jelzik a közlekedési irányító táblák és az idegenforgalmi kiadványok Bácska és a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye legjelesebb búcsújáróhelyét (néhány kilométerre Bajától, Hercegszántó irányában), ahol évente sok ezer zarándok fordul meg, hogy imádságos lélekkel, a Szűzanya közbenjáró szeretetében bízva tegye le lelki terheit, és kérjen enyhülést, gyógyulást testi-lelki ínségeire.
tovább »
2016. január 28. - Árgus
balazsatyaakoteteklatrehozoival.jpg, Balázs atya a kötetek létrehozóival
Balázs atya a kötetek létrehozóival
Prófétai erővel hirdeti az Igét- Barsi Balázs atyát köszöntötték
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Nagy-nagy szeretettel köszöntötték a hetvenedik esztendejébe lépett Barsi Balázs ferences atyát nemrég rendje Budapest-belvárosi központjában, majd Veszprémben is a Padányi Gimnáziumban.
tovább »
2015. szeptember 23. - Árgus
A Medium Pro Educatione Közhasznú Alapítvány
a Tihanyi Bencés Apátsághoz tartozó Rege cukrászdában
az idén sikeresen megrendezésre került jubileumi
10. PALATIN GERGELY FOTÓPÁLYÁZAT
alkalmából bencés diákok 2006-2015 között nevezett alkotásaiból fotókiállítást rendez.
Szeretettel várjuk Önt a tihanyi fotókiállítás megnyitójára
2015. szeptember 27-én vasárnap 16 órára a Rege cukrászdába!
tovább »
2015. szeptember 10. - Árgus
inczedenes.jpg, Incze Dénes
Incze Dénes
Már az Örök Hazában „építkezik” Emléksorok Incze Dénes atyáról
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Szomorú híreket kaptam nemrég Erdélyből: meghalt Incze Dénes atya Tusnádfürdőn. A 2000-es években sokszor betértem erdélyi útjaim során hozzá, egy-egy beszélgetésre. Mindig nagy örömmel fogadott, rengeteg sok jó hírt osztott meg velem közösségükről és sosem hagyott üres kézzel tovább menni, könyveiből, kalendáriumaiból, missziós lapjukból mindig feltarisznyázott hosszú időre lelki olvasmánnyal.
tovább »
Hangverseny a Tihanyi apátságban
2015. szeptember 10. - Árgus
A Tihanyi Bencés Apátság
és
az Eötvös Lóránd Tudományegyetem
rendezésében

20.
Hangverseny a Tihanyi Apátságban
2015.szeptember 20-án, vasárnap 17 órakor
Műsor:
Kocsár M.: Szent Márton püspök dícsérete
J.Rutter: Magnigicat

Vezényel: Kovács László Liszt-díjas, érdemes művész
Közreműködik:
Mécs Károly
narrátor (Kossuth-díjas)
Xavier Rivadeneira
tenor Szüle Tamás
basszus
Molnár Ágnes
szoprán

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara
Hangképző: Dévity Zoltán Koncertmester: Dúlfalvy Éva
A belépés díjtalan.
Kérjük, hogy adományával szíveskedják támogatni a hangverseny megrendezését!
 
2015. június 22. - Árgus
zahihavvasz1.jpg, Zahi Havvász
Zahi Havvász
Élőlánccal védték a múzeumot - Záhi Havvász előadása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Záhi Havvász világhírű egyiptomi régész, egyiptológus, volt műemlékvédelmi miniszter tartott előadást május 18-án A piramisok, múmiák és Kleopátra: új felfedezések címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) piliscsabai campusán.
tovább »
2015. január 3. - Árgus
angyaliudvozletliptoszentmaria15sz.jpg, Angyali üdvözlet- Lipótszentmária
Angyali üdvözlet- Lipótszentmária
„Oltalmad alá futunk…” Mária alakja a képzőművészetben
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Szűz Mária ábrázolásai a keresztény egyházban a 3. századtól váltak általánossá. De mint ahogy a legősibb imádságok között már jelen van alakja az 1. században (az Üdvözlégy, Mária bevezető szakaszában), úgy első képi megjelenési formái is már a Krisztus utáni első században megtalálhatók.Eleinte csak a katakombák falára készült rajzos formákban, majd megjelennek a Krisztus-szimbólum, a hal mellett az Istenanyának a gyermek Jézussal való korai ábrázolásai festett freskó-technikával is.
tovább »
2014. december 4. - Árgus
richardatyakepe1.jpg, Richárd atya képe
Richárd atya képe
Magától rögzül - Korzenszky Richárd OSB perjel kiállítása a Vaszary Villában
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Korzenszky Richárd atya többször beszélt arról, hogy pannonhalmi diákként kezdett fotózni. A képekkel rögzíthető lüktetés, a világ megörökíthető pillanatai ezután egész életében örömet adó kihívást jelentettek számára hatalmas fotóanyagának tanúsága szerint. Itt két válogatást láthatunk, egyik az utóbbi tíz évben készült, és jelent meg az Amikor felkel a nap című albumban, a másik a hetvenes-nyolcvanas években született.


tovább »
2014. október 1. - Árgus
aeudvardiharomkiralyok.jpg, A Háromkirályok
A Háromkirályok
A Láthatatlan, ami mindenben látható- Tekintetek Udvardi Erzsébet festményein
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A népi bölcsesség szerint: A szem a lélek tükre. Hogyan kell ezt érteni? Bizonyára nem a biológiai értelemben vett látószervünkre kell gondolnunk, hanem a tekintetre. Mi a tekintet? Nehéz ezt szavakkal körülírni. Talán a látószerv mögötti lelki szemnek lehetne nevezni, amely benső világunkból sugárzik elő, lelkünk mélységeiből kapja impulzusait, és küld üzeneteket arcunkra.
tovább »
2014. szeptember 28. - Árgus
tadeestamasapostol.jpg, Tádé és Tamás apostol- Tádé és Tamás apostol alapította meg a keresztény egyházat Mezopotámiában, a mai Irakban
Tádé és Tamás apostol- Tádé és Tamás apostol alapította meg a keresztény egyházat Mezopotámiában, a mai Irakban
Keresztények, keresztényüldözés Irakban
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Irak az ókori Mezopotámia területén fekszik, a legelső keresztények ezen a földön éltek. A világ legrégebbi keresztény templomként használt épületeit Kelet-Szíriában, a mai iraki határ közelében, Dura-Európosz településen tárták fel. A hagyomány szerint Jézus két tanítványa, Tamás és Tádeusz (máshol: Júdás-Tádé) apostol alapította meg a térségben a keresztény egyházat.
tovább »
2014. augusztus 1. - Árgus
vhaboru.jpg,

Imádság a Béke Fejedelméhez
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Ökumenikus imádsággal emlékeztek az első nagy világégésre Veszprémben a Szent Imre Piarista és Helyőrségi templomban a háború kitörésének 100. évfordulóján.

tovább »
2014. június 23. - Árgus
gavriloprincipmerenylet.jpg,

Gyászos centenárium -A szarajevói merénylet
„A merénylő előrelépett, s egy titkosrendőr beavatkozása ellenére kétszer is tüzelt. Az egyik golyó Ferdinánd, a másik hitvese, Sophie (Chotek Zsófia) életét oltotta ki.
tovább »
Mária-szobor az óceánban
2014. május 24. - Árgus
maria-szobor.jpg, Mária-szobor az Indiai-óceán fenekén
Mária-szobor az Indiai-óceán fenekén
Mária-szobor az óceánban
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A március 8-án eltűnt malajziai repülőgép maradványai után kutatva, az Indiai-óceán fenekén, Srí Lanka (Ceylon -az óceán átlagmélysége ezen a területen 3890 m) közelében a búvárok egy beszédesen szép arcú, teljesen ép Mária szobrot találtak a talapzatán állva május 3-án – olvasható az internetes kommunikációs csatornákon. A hírközlő egy videoklipet is közzétett arról, hogy a búvárok fényképfelvételeket készítenek a Mária-szoborról, s ahogy közelítenek keresztvetések közben a szoborhoz, egyik-másikuk meg is csókolja Mária arcát.

Nem tudható, hogy miként került az óceán fenekére ez a méltóságteljes, nagyméretű szobor, s az sem, vajon fölhozzák-e majd a felszínre, valaki felismeri-e, honnan származik. Annyi biztos, hogy nem régen került víz alá, hiszen nincs rajta semmiféle iszaposodás, algásodás, elszíneződés, s újabb kori, napjainkra jellemző tipikus Mária-ábrázolás.

Ő a Stella Maris – a Tengernek csillaga – állapítja meg egy hozzászóló találóan. S valóban olyan ott az óceán hullámai között, hogy csak a csillagot kell a homloka fölé képzelnünk…, nem is képzelnünk: meglátnunk. Élethű Stella Maris… A Stella Maris az élet viharos tengerén hányódó embernek biztos menedéket nyújtó Mária metaforája. A csillag fényességére, fényt hozó mivoltára, vihart csitító békéjére, s a betlehemi csillagra is utal, mely Jézushoz vezette a három királyokat, mindenkinek biztos pontot jelentő irányt mutatva.

Persze felvetődhet az is, hogy szándékosan került a szobor a hullámok közé, a víz alá, hiszen manapság számtalan példát látunk arra, hogy szobrokat helyeznek a tengerek aljára, vagy legalábbis bizonyos magasságban lévő sziklaszirtekre (ezzel mintegy vízi oltárt emelve, mondván: őrizzék a vizek halászait, hajóit, fürdőző turistáit). Hallani, milyen mértékben megnőtt az „esküvői turizmus” iránti igény is már a víz alatti házasságkötések bevezetésével. S olvasom: nemrég a Fülöp-szigeteken nagyméretű Mária és Jézus szobrot helyeztek el az óceán mélyén, s ez fellendítette az idegenforgalmat.

Az indiai Mária-szobor hatalmas szemeivel, indiai arcélével, hófehér ruhájában nemes, tiszta jelenség. Hullámzó levélmintás növényi motívumokkal futtatott köpenye és ruhája az indiai népművészetről árulkodik.
Indiában a kereszténység helyzete igen szélsőséges. 1,2 milliárd indiaiból 20-25 millió vallja magát kereszténynek, a lakosságnak csupán két százaléka. A széles többség a hinduizmus követője, de létezik tekintélyes iszlám közösség is. Szélsőséges a helyzete a kereszténységnek abban az értelemben is, hogy bár 1950-ben elfogadták Indiában azt az alkotmányt, ami vallásszabadságot hirdetett, ennek ellenére némely tartomány a 28-ból hozott olyan rendelkezéseket, miszerint pénzbírsággal, vagy börtönbüntetéssel is sújtható az, aki a hindu hitről egy másik vallásra tér át. A keresztényüldözésnek véres példái vannak nap mint nap, s azokban a rendőrség is partner.

Az indiai kereszténység vallja, hogy Tamás apostolnak köszönheti létét. Tamás Kr. u. 52-ben érkezett ide, őt tartják India nagy és első térítőjének. A kereszténység terjedését megkönnyítette, hogy India nyitott volt a változásra ekkoriban zsidó térítők már voltak errefelé, és a kereskedelmi kapcsolatok is könnyítették a dolgot. A 16. századig a keresztények egy közösségben éltek, majd a portugál Vasco da Gama kikötött Délnyugat-Indiában és portugál misszionáriusok telepedtek oda. Ekkor, a 17. század fordulóján a régi hagyományú keresztény közösség nagyobbik része csatlakozott a római katolikus egyházhoz, nevük szír-malabár katolikus egyház lett. A kisebbik rész nem csatlakozott, csak jóval később, 1930. szeptember 20-án történt meg egyesülése a katolikus egyházzal. Vasco da Gama még nesztoriánus nézeteket valló keresztényeket talált itt (akik csak Jézus isteni voltát fogadják el és nem fogadják el Isten anyjának Szűz Máriát sem.) Nesztoriánusok ma is élnek Indiában körülbelül 30 ezren (bár központjuk ma már az USA-ban van). Indiában e mellett élnek protestáns keresztyén közösségek is.

Évszázadok során nem éltek összhangban a katolikus közösségek. Vita tárgya volt például, hogy milyen mértékben kell alkalmazkodniuk a helyi szokásokhoz. Másik nehézség volt, hogy az indiai kasztrendszerben a szegények és a tehetősek elkülönülnek, ez azonban nem egyeztethető össze Jézus kérésével, hogy a keresztények egyek legyenek. Azonban a 20. században elkezdődött egy párbeszéd, melyet az indiaiak részéről Ivanios érsek indított el 1930-ban, s nyomában a Szentszék felállította az indiai egyház katolikus hierarchiáját. Majd 2005-ben II. János Pál pápa nagyérsekség rangjára emelte a keresztény központot. Ma a legtöbb keresztény Dél-Indiában, Kerala tartományában él, példamutató módon vesznek részt a szociális segítségnyújtásban, az elesettek gondozásában, kórházakat, iskolákat alapítanak e célból.

Az indiai keresztények mélyen vallásosak, otthonaikban mindenütt van imaszoba, s itt a nap végén az egész család apraja-nagyja részt vesz a közös fohászkodásban, s ilyenkor – a helyi hagyomány szerint – felgyulladnak a gyertyák is ablakaikban.
Toldi Éva
 
Csíksomlyói jubileum
2014. április 5. - Árgus
csiksomlyo-kegytemplomoltar.jpg,

Csíksomlyói jubileum
^ További képekért
kattintson a fotóra!
„Egészen szép vagy….”
Mária-év kezdődik Csíksomlyón
Ez év szeptember 14-én, a Szűzanya névünnepét követő vasárnapon ünnepélyesen Mária-évet nyitnak meg a csíksomlyói ferencesek kegytemplomában a búcsúi nagymisén. Abból az alkalomból történik ez, hogy ötszáz éve került a szentély oltárára a Csíksomlyói Szűzanya szobra.






A kegyszobor nem csupán szobor, nem csupán jelkép, hanem otthonával, a kegytemplommal együtt lelki központja is a Kárpát-medencei magyarságnak, fókusza a Mária-tiszteletnek, ahol zarándokok sokasága nyert gyógyulást évszázadok során a Szent Szűz közbenjárásával. A Csíksomlyói Máriának meghatározó szerepe volt a történelem során a székely nép összetartásában, magyarságának, katolikus hitének megtartásában, megerősítésében is. Manapság a kegyhelyet a világ magyarsága találkozási központjaként, a lelki egység, nemzeti összetartozás megélésének, kinyilvánításának helyszíneként is emlegetjük.


A kegyszoborról


A csíksomlyói Segítő Mária-szoborról azt tartják, hogy Európa (vagy talán a világ) legnagyobb fából (szádokfából – hársfából) faragott kegyszobra – írja történeti munkájában P. Márk József csíksomlyói ferences szerzetes. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Alkotói gipsszel vonták be Mária és Jézus alakját és úgy festették át. Az idők folyamán festését már többször megújították, ez látszik a lekopott festékrétegek szélén, ám a múlt században megtiltották a további javításokat, módosításokat a szobron. Legutóbb 2011-ben végezték el az idők folyamán erősen szennyeződött kegyszobor portalanítását, megtisztítását restaurátorok közreműködésével (lásd a képeken!).

A kegyszobor keletkezéséről nem maradt fenn igazoló irat, megsemmisülhetett a 17. századi csíki tatár betörések, pusztítások idején. Eredetéről szakértői vizsgálat alapján próbáltak véleményt alkotni a kutatók. Stílusából ítélve közép-európai reneszánsz alkotás. A szobor készítésének idejét az 1510-1520-as évekre (újabban 1514-re) teszik.

Ebben a korban élt és működött, sőt faragászati iskolát tartott fenn Nagyszebenben és Brassóban Veit Stoss alkotóművész. Elképzelhetőnek tartják, hogy vagy az ő vagy növendékeinek műve a Mária-szobor. De van egy közelebbi feltételezés is: lehetett a kegyszobor faragója éppen egy csíksomlyói ferences tanító vagy növendék is. Abban az időben ugyanis Csíksomlyón a barátoknak volt faragó- és festőműhelye, az akkor képíró iskolának nevezett intézmény később is fennállt. Ez utóbbi elmélet hívei arra hivatkoznak, hogy a Madonnának fiatal lány, sőt székely leány arca van, míg a németországi templomok Mária-szobrai inkább középkorú nőt ábrázolnak.

Azt is jelzik a kutatók, hogy a kegyszobron nincsen semmiféle név vagy megjegyzés. Egy ferences testvértől igencsak kitellett, hogy nevét alázatosságból elhallgassa, utal rá P. Márk József. Megerősítésképpen dr. Balogh Jolán művészettörténész párhuzamot von az abban a korban keletkezett, csíki templomokban található Madonna-szobrok és festmények stílusa között is. Hasonlóság alapján állítja, hogy Csíkban kellett léteznie egy faragó-festő iskolának. A legvalószínűbb, hogy éppen Csíksomlyón. A képfaragó iskola működésének kezdetét a 15. század közepére teszi. Ekkor keletkezett például a Csíkszenttamási Madonna szobra is, és e műhelyben készült alkotásnak tartják még a Csatószegi Madonnát is, valamint a korszak végéről a késő gótikus Csíkmenasági Mária szobrát.

Még a moldvai csángó magyarok között is fennmaradt egy hagyomány a szobor eredetéről, miszerint az Bizáncból került Bákóba, onnan menekítették a török invázió elől Csíksomlyóra. Ez a legvalószínűtlenebb feltételezés azonban, hisz ez esetben bizánci stílus jellemezné a szobrot. Egyesek arra hivatkoznak, hogy azért járnak a moldvai csángók a pünkösdi búcsúra, mert tőlük került Somlyóra a kegyszobor.
Valójában a somlyói ferencesek missziós tevékenységének következménye a szorosabb kapcsolat a csángók és barátok között.

A Moldva és Szeret összefolyásánál, majd később Bákó városában hosszú időn át kolostoruk volt a somlyói ferenceseknek. A 16–18. században, sőt azután is, rendszeresen átjártak a szerzetesek a Kárpátokon a csángó falvakba az ottani hívek lelkiekben való ellátására és hitükben való megtartásuk segítésére.


A csíksomlyói búcsúról


Legnagyobb számban ma a pünkösdi búcsúra, a kegytemplom főbúcsújára érkeznek a csángók, melyet az ünnepet megelőző szombaton tartanak meg minden esztendőben. „Pünkösdszombaton”, ahogy a helybéliek mondják.
Ilyenkor megtelik a hajlék és a templom fölötti hegyoldal, a kis-somlyói nyereg is zarándokokkal. Itt szabadtéri oltárt emeltek a rendszerváltás után, s mellette áll a Csíksomlyói Szűzanya szobrának másolata. Pünkösdszombaton a déli búcsúi misére a nyeregbe százezrek érkeznek a világ minden tájáról, és sokak ajkán felszakad a régi Mária-imádság: „Úgy jövünk Hozzád, mint a tékozló fiú, kisemmizetten, elsivárítottan, a megtisztító, megváltó sírás reményében …”

A pünkösdi búcsú hagyománya is Máriához, közbenjáró szeretetéhez kötődik: 1567-ben János Zsigmond a gyergyói és a csíki székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni. Pünkösd előtt nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek azonban a gyergyóalfalusi István pap vezetésével ellenálltak. Az ütközet a székelyek győzelmét hozta.
A legenda szerint a küzdelem alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték a Szűzanya közbenjárását, segítségét, aki meghallgatta őket. A harcból visszatérő székelyek a somlyói templomtól ekkor imádkozva és énekelve megkerülték a Kis-Somlyó hegyet, e zarándokúttal adva hálát a meghallgatásért. Sokan ezt tekintik az első búcsúnak.

A Mária-kegyszobor a szeplőtelen fogantatás dogmájának sajátos ábrázolása, amelyet a teológiai-ikonográfiai szakirodalom a Mulier Amicta Sole (Napbaöltözött Asszony) terminussal nevez meg. (Noha Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának és minden bűntől való mentességének, vagyis Mária szentségének dogmáját csak 1854-ben hirdette ki az egyház, már a keresztény ókortól vallották a keresztények az Istenanya eredendő bűntől való mentességét.)
Mária karján a gyermek Jézussal, lába alatt a holddal, fején 12 csillagból álló koronával a Jelenések Könyve alapján mutatja be a Szűzanyát: „Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona.” (12,1.). A Mária-ábrázolások között ez a típus a 3. századtól kezdett elterjedni, akkor ugyanis eretnek tanítások tagadni kezdték Szűz Mária istenanyaságát. A középkorban ez ismét jelentkezett, főként a bogumilok és husziták körében, s ezért az alkotók, mintegy hitvallásképpen választották ezt a szoborformációt témául. Sőt – mint a Csíksomlyói Mária esetében is – a Madonna lába alatt lévő hold képébe egy torz emberarcot is belemintáztak. (Úgy tartják, ez Arius, az egyik tagadó képe – követői voltak az ariánusok.)
Az ábrázolás jelképes értelme: a Szeplőtelen Szűz eltapossa a bűnt, a kereszténység ellenségeit. A Máriát királynőként ábrázolta alkotója: fején koronával, jobb kezében jogarral. A Kis Jézus jobb kezével áldást oszt.


Mária, a csodatévő, a „szép”


A moldvai csángók Máriában, a Napba öltözött asszonyban az ősi Boldogasszonyt (Babba Máriát – vagyis Szép Máriát) együtt tisztelik, egyfajta megkeresztelt egybeolvadó lelkiségben Szűz Máriával, Jézus Krisztus anyjával. (Ez az inkulturáció példája.)

„A székelyek és a moldvai magyarok hitvilágában a Segítő Szűzanya szinte isteni hatalommal bír. Moldovában például, a Bákó melletti Újfaluban az Adjon Isten helyett úgy köszöntek egymásnak az emberek: ’Adjon a Márja’ (a 1990-es évek elején)” – írja Daczó Árpád Lukács ferences páter búcsúkról szóló könyvében.
A Babba Mária, vagyis Szép Mária jelzős alakzatokkal kapcsolatban pedig megjegyzi: „…tudtommal sehol a világon a szép jelzővel nem ékesítik Mária nevét! Csak mi magyarok nevezzük Őt így: Szép Szűz Mária”. A csíksomlyói búcsú egyik legszebb, ősi éneke ekként vall róla: „Egészen szép vagy Mária, / Eredeti bűnnek szennye nincs tebenned…Imádkozz érettünk!”

A hagyomány megőrizte, hogy Batthyányi Ignác püspök, mikor a Szűzanya közbenjárásának köszönhetően fájós lába meggyógyult, a somlyói barátok kérésére alapos vizsgálatot rendelt el a Szűzanya kegyhelyén történt csodákról, csodás gyógyulásokról, s ezzel egy időben a „csudákkal jeleskedő segítő Mária” címet adta a kegyszobornak 1798-ban. A katolikus teológia nem ismeri ugyan a „csodatevő Szűzanya" dogmáját, de a püspöki jelentés végül is szentesítette a székelység körében általánosan elterjedt erős vallásos meggyőződést a csíksomlyói Mária csodatevő erejéről.

Erdély földjén több helyen is találkozhatunk a Csíksomlyói Szűzanya hasonmás szoborváltozataival is; így például Kolozsvárott a ferencesek templomában, vagy Futásfalván áll a Háromszéki Szűzanya szobra, melyet eredetileg Esztelneken készítettek, de azt az 1848-as szabadságharc idején Futásfalvára menekítették. Elmondható róla: ugyan attribútumaiban, ábrázolásmódjában valóban hasonmása a csíksomlyóinak, mégis összképében egyedi, sajátos alkotás. S itt kell megemlítenünk a Csíksomlyói Mária-kegyszobor azon másolatát, amelyet a lengyelországi Jasna Góra kolostornak ajándékoztak tavaly a somlyói ferencesek, s amelyet Demeter József marosszentannai faragó mester készített el. A másolatot ünnepi szertartás keretében adták át a pálosoknak, akik ünnepi menetben vitték Czestochowaba.

Toldi Éva
 
2014. március 31. - Árgus
cszonyi.jpg,

Szőnyi Zsu’ színeváltozása – P. Vértesaljai László SJ megemlékezése
^ További képekért
kattintson a fotóra!
2014. március 19. szerda 14:36
Színeváltozás vasárnapja, 2014. március 16-a. Erős szél fújja el a tegnapokat, eső mossa a port és a sarat. Rügyek fakadnak szinte hallhatóan, az Élet élni akar. A Szilágyi Erzsébet fasor 27. ötödik emeletén egy lélek várakozik, várja saját színeváltozását.
tovább »
2014. március 24. - Árgus
bazilika.jpg,

Felújítás Szent Erzsébet szülővárosában - Megszépül a gótikus bazilika
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A Sárospataki Bazilikáért Közhasznú Alapítvány és a kassai dóm felújítását szervező Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány közös uniós pályázaton támogatást nyert el tavaly, részben templomépületeik felújítására, részben turisztikai léptékű fejlesztésekre.
tovább »
2014. február 18. - Árgus
mApuspokkeszentelese.jpg,

Márton Áron-jubileum Erdélyben
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Az idén Márton Áron, a felejthetetlen főpásztor püspökké szentelésének 75. évfordulóját ünnepli Erdély és a világ magyarsága.
tovább »