K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Szent Mihály Székesegyház

Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci stílusúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. Az alsó kápolna megközelíti a késő Árpád-kori egyházi művészet legkvalifikáltabb szintjét. Értékét növeli, hogy itt folyt az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítás.

A kápolnának nem ismerjük alapító oklevelét, ismeretlen elnevezése is. Az építkezést a vallon származású Robertus püspök személyéhez kapcsoljuk, aki a székesfehérvári királyi magánkápolna nagyprépostjából 1209-ben lett veszprémi püspök, majd 1226-tól esztergomi érsek. A kápolna az egykori Püspöki Palota magánkápolnájaként működött.

Esterházy Imre püspök az 1720-as évek elején restauráltatta a székesegyházat és a Gizella-kápolnát is. Biró Márton püspök Tiethart József veszprémi kőművessel kijavíttatta a kápolnát és új tetőt készíttetett. Ekkor azt Szent Imre-kápolnának nevezték. Biró Márton már két éve püspök volt, de nem kívánt kiköltözni az általa 1741-ben egy emelettel bővített Nagypréposti Palotából. Így jogutódja, Orosz Pál nagyprépost nem vehette azonnal birtokba a rezidenciát. Erőszakos módon, a kápolnán keresztül igyekezett bejutni a Palotába: az egykorú peres iratok alapján tudjuk, hogy a kápolna „alsó ajtaját” fahusángokkal beverette. Biró Márton nagypréposti funkciója idején, 1745 előtt a kápolnában a kispapok borát őrizték.

Szent Mihály Székesegyház

Új fejezet kezdődött akkor, amikor Koller Ignác püspök (1762-1773) elhatározta, hogy a középkori eredetű, sok ostromot, katonai használatot átvészelt Püspöki Palota helyett újat építtet. A kor legjobb építészével, az Esterházy család ünnepelt építészmérnökével, Fellner Jakabbal megterveztette a ma is álló barokk műemléképületet. Az épület északi határául Fellner a Nagypréposti ház déli homlokzati falát jelölte ki, ezért a kápolnát is elbontották. Ez a munka el is kezdődött, de óriási felháborodást váltott ki. Egy 1769. évi pápai levélfogalmazványból tudjuk, hogy ekkor fedezték fel a “more graeco” (azaz görög, tehát bizánci stílusban) festett apostolfreskókat. A keleti falszakaszt is freskókkal díszítették. Valószínűleg a keresztre feszített Jézus Krisztust ábrázolták, jobbján Szűz Máriával, balján Szent Jánossal. Ezt az is alátámasztja, hogy Koller Ignác az oltárt „az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére” szentelte fel.


A kápolna helyreállítását Fellner Jakab tervezte. A keleti és a nyugati falakat a középkori falak nyomvonalában építették újjá. Az általuk feltárt, de levert freskókat újrafestették. Új nyugati bejárati ajtó készült új homlokzattal, a Koller-féle helyreállítást viselő latin nyelvű felirattal, melyet így fordíthatunk: „Ezt a kápolnát, amelyet a hagyomány szerint Boldog Gizella, Szent István első apostoli király felesége alapított, és amely sokáig elhagyatva hevert, nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök régi alakjába és fényébe visszaállította, s az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére az oltárt 1772. április 10-én felszentelte.”

Barokk stílusban új oltárt emeltek, mögötte szobor is állt. Az 1938-as Szent István-évben, első szent királyunk halálának 900 éves évfordulóján, Dex Ferenc vezetésével átalakították a barokk hangulatú kápolnát és román stílusúvá varázsolták vissza. Eltüntették a barokk freskókat és az oltárt, restaurálták a román stílusú eredeti apostolfreskókat, modern oltárt, új, díszes vasrácsos ajtót készítettek. Az alacsony oszlopfejezetek feletti frízben latin nyelvű felirat olvasható: Memoriae Beatae Giselae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett). Az alsó mezőben latin nyelvű felirat az ajtó készíttetőjének nevét, rangját, a készítés évét, valamint a tervező nevét őrzi: Anno Sancti Staphani Ferdinando Episcopo Gubernante Wesprimiensis Stephanus Beothy. (Szent István évében, Ferdinánd (Rott Nándor) püspök kormányzásakor helyreállította Beöthy István, a veszprémi egyház káptalanjának kanonokja. – Dex Ferenc.)

1980 táján merült fel az igény a nagypréposti palota műemléki helyreállítására. Régészeti ásatásom tisztázni kívánta a Püspöki Palota falainak egymáshoz való viszonyát. Kutatóárkot ástam, majd falkutatást végeztem. Mauro Pellicioli és taníványa, Dex Ferenc 1934 körüli restaurálásának eredményét évtizedeken keresztül láthattuk. A freskókat végül Deák Klára konzerválta és restaurálta.

Kralovánszky Alán

ZárókőZárókő