K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Magyar szentek Dél-Lengyelországban - Udvarhelyi Nándor előadása
2013. szeptember 19. - Értékeink-örökségünk
« vissza
img4743kicsi_1.jpg,

Magyar szentek Dél-Lengyelországban - Udvarhelyi Nándor előadása
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Magyar szentek Dél-Lengyelországban címmel tart előadást Udvarhelyi Nándor a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója és egyben bemutatja Magyar szentek temploma – Felső-Árva magyar kincsestára – Oravka (Kisárva) fatemploma (Bp. 2013. Kairosz Kiadó) című könyvét.
Magyar szentek Dél-Lengyelországban „Virágos kert vala híres Pannónia, mely kertet öntözé híven Szűz Mária. Kátholika hitnek bő volt szép virágja, bé homályosodott örvendetes Napja”- idézzük az 1763-ban írt Dőry kéziratos énekeskönyv Szent István himnuszát. Ennek kezdő sorai így hangzanak: „Ah hol vagy Magyarok tündöklő Csillagja, ki voltál valaha Országunk Istápja. Hol vagy István király? Téged minden magyar kíván, Gyászos öltözetben te előtted sírván.” Mi is ez a virágos kert? Pannónia, azaz Magyarország, a magyar nemzet, ahol, mint egy virágos kertben pompáznak, illatoznak virágaink – azaz szentjeink serege. Hazánk régi - elsősorban Árpád- és Anjou-kori - történelme bővelkedik szentekben. Szentjeink legnagyobb része Árpád-házi vagy velük rokonságban lévő személy. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nincs még egy ilyen királyi nemzetség vagy más család, amelyik ennyi szentet ajándékozott volna a világnak. Árpád utódai közül kettőt, Szent Istvánt és Szent Lászlót is oltárra emeltek. A trónörökösök közül Imre herceg a keresztény ifjak szent példaképe lett. Az első magyar szentek példája, szakrális küldetése évszázadokon keresztül irányt mutatott Európa népeinek. Két évszázaddal Szent István halála után egy második szent család jelenik meg a magyar történelemben, IV. Béla négy szent leányával. „Ebben a családban, mint egy családi örökség, mint egy szent kötelesség sarjad ki a szentség virága. Mélyen vallásos lélek maga a király is, gyermekeiben pedig a szentek egész koszorúja veszi körül: Boldog Kinga, Jolánta, Konstancia és a legfiatalabb: Margit. Ötödiknek pedig ott a király mellett öccsének, Kálmánnak, a magyar udvarban nevelkedett szentéletű lengyel felesége: Boldog Szalome” – Az öt közül négyen Lengyelországban (is) éltek és haltak meg. „Kint egy németországi premontrei zárdában szent életet élt Szent Erzsébet leánya, a király unokahúga, Boldog Gertrúd, itthon, a Nyulak szigetén, Margit kolostorában a király unokája, Boldog Erzsébet, és még később egy külföldi zárdában fejezi be életét az utolsó Árpád-király leánya, a harmadik Boldog Erzsébet. De itthon is köröskörül az országban a sarjadzó szentség tanújelei mindenfelé. Szinte azt lehetne mondani hogy tele van szentekkel az ország.” - írta Sík Sándor: Szent magyarság című könyvecskéjében. Joggal nevezték tehát nemzeti királyaink családját szent királyok házának. Mellettük és nyomukban kiváló szerzetesek, püspökök és papok dolgoztak a magyar kereszténység megalapozásáért, sokan jöttek idegen országokból, hogy itt találjanak otthonra, vagy itt szenvedjenek vértanúságot. Fel kell tenni a kérdést, ma ismerjük-e szentjeinket, példaképeinket, hőseinket, nemzetünk áldozatos életű mártírjait? A válasz valószínűleg nemleges. Dél-Lengyelország egyetlen hatalmas magyar zarándokhely – lehetne - mégsem ismerjük eléggé. A magyar jelenlét ezernyi tanújelét találjuk Dél-Lengyelországban, elsősorban Kis-Lengyelország tartományban. A következőkben a magyar-lengyel szakrális kapcsolataink, a magyar szentek, boldogok jelenlétének nyomait szeretném vázlatosan bemutatni, hogy ezzel is hozzájáruljak közös történelmünk fehér foltjainak megismertetéséhez.
« vissza