K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Érseki palota épülete

Az Érseki Palota építéstörténete

Veszprém püspöke 1313 óta örökös főispán, így Veszprém várának földesura is volt. A török elleni küzdelem összefogása érdekében 1556 óta minden veszélyeztetett magyarországi várat – így a veszprémit is – a Bécsben székelő Haditanács vett birtokba. Ekkor a püspök Sümegre, veszprémi palotájába a várkapitány költözött. A püspök csupán 1720 után tudta újra birtokba venni egykori palotáját.

A Palota építéstörténete összeforrott a veszprémi vár történetével. Helyét az a középkori palotaegyüttes határozta meg, amelyet a 16-17. században a várkapitány és katonái használtak, és amelyet 1719-1765 között fokozatosan bontottak le. A püspök csak 1719-ben kapta vissza a Palotát a várvédő katonaságtól. Az új Püspöki Palota építését a székesegyház, és más egyházmegyei intézmény újjáépítésével együtt végezték, ezért 1730-ig csak a palota déli szárnya helyére épült egy kisebb épület. De ez az Acsády püspök-féle palota sem szolgált püspöki rezidenciaként: emeletén megyegyűléseket tartottak, földszintjén pedig kispapok laktak.

A mai palota tervezése 1763-ban indult, a még álló épületrészeket ekkor bontották el. Koller püspök szerződést kötött Tummler György molnárral az építkezéshez szükséges vízellátás megoldására. Tummler a 40 méterrel mélyebben fekvő Úrkút-forrás vizét 150 méter hosszú nyomócsövön vízikerék-meghajtású szivattyúval nyomta fel a Palotához. Hirtelen halála miatt a munkát fia, az akkor 19 éves Henrik fejezte be.

Az új palotába beépítették a korábbi, Acsády-féle épületet (ez a mai déli szárnnyal azonos), másfelől adott volt a Gizella-kápolna, így a szép szimmetrikus és egységes külső kiépítés Fellner kiváló tehetségére és pontosságára vall. Valószínű, hogy a palotából így kiszorultak a kiszolgáló funkciók: a konyha-sütöde, személyzeti ebédlő. 1773-ban Koller Ignác püspök halála után rendkívül pontos kamarai összeírás készült a püspöki „javakról”, közöttük a palotáról. Ebből tudható, hogy 1773-ban a palota északi szárnya és középrésze a lépcsőházig elkészült. Az elhunyt püspök már előző évben beköltözött a püspöki lakosztályba, mely a mai napig változatlanul áll fenn a kápolnával és a könyvtárral együtt.

Érseki Palota

Johann Cymbal menyezetfreskó részlete, érseki palota

Az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján és a mecénás Koller Ignác püspök megrendelésére 1765-1776 között épült a magyar barokk építészet egyik remekműve. A Palota a mindenkori veszprémi püspök lakóhelye.

A Püspöki – 1993 óta – Érseki Palota belső tereit az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói, a bécsi Johann Cymbal által 1772-ben festett mennyezeti freskók a négy évszak allegorikus alakjával, Rudolf Steiner veszprémi és sümegi várábrázolásai és a Koller Ignác által Párizsban készíttetett metszetek díszítik. A Palota gipszstukkóit 1993-1996 között Felhősi István és Král Éva restaurálta, ekkor kerültek elő a virágfüzér-díszítések.

65.000 kötetes, főként latin nyelvű könyvárát és a gazdag levéltári anyagot Hornig Károly 17.000 kötetes gyűjteménye és Koller Ignác püspök patinás, barokk könyvtárszobája gazdagítja. A könyvgyűjteménynek ma az Érseki Könyvtár ad otthont. A Palota látványossága az Erzsébet királyné fogadására Párizsban készült gyöngyházintarziás ülőgarnitúra és a Ferenc József fogadására szintén Párizsból rendelt empire stílusú, eredetileg szarvasbőr ülőgarnitúra. Ferenc József többször járt Veszprémben és környékén hadgyakorlaton. A lépcsőház falán Csikász Imre veszprémi szobrászművész Ferenc József 1908. évi hadgyakorlatának emlékére készített bronz domborműve látható. Gazdag a Palota Habsburg-kori gyűjteménye és keleti főpapi diplomáciai emlékei.

Udvarhelyi Erzsébet

Érseki magánkápolna

Az északi melléklépcsőházban a püspöki házi kápolna és Koller püspök könyvtára látható. A kápolna mennyezetén Cymbal-freskó, az északi falon Oeser Ádám „Ecce Homo” című festménye. Az oltárképet Szoldatits Ferenc készítette. Címe A Magyarok Védasszonya Szent Imre és Szent Margit társaságában. A kápolnában látható az a Mária Teréziától kapott selyem, melybe Szent István jobbját takarták, amikor azt 1771-ben Raguzából Bécsbe szállították.

Érseki Palota látképeSzentháromság tér az Érseki Palotával

Az Érseki Palota barokk lépcsőházaGiuseppe Orsatti gipsztukkói, Érseki Palota Veszprém