K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Libanon, a vallási sokszínűség hazája
2019. október 2. - 2019. szeptember 27.
« vissza
libanon-honlap-slider.jpg,

Libanon, a vallási sokszínűség hazája
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Filmvetítés és beszélgetés Koncz Attila filmrendezővel
Koncz Attila filmrendező, riporter „Koronája a felhőkig ér…” – Utazás a cédrusok földjén című dokumentumfilmjének vetítésével, majd ehhez kapcsolódó előadásával vette kezdetét a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény programsorozata az érseki palotában az idei Ars Sacra Fesztivál keretében. A vetítés előtt Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató köszöntötte a rendezőt, aki már otthonos Veszprémben, hiszen tavasszal is bemutatták egyik filmjét, amely a Szentföldre vezette el a nézőket. Ezután a rendező rövid tájékoztatást adott az alkotásról, amely Libanon évezredes vallási–politikai–történelmi örökségébe nyújt betekintést, és ami a Duna Televízió, majd az MTVA immár húsznál is több esztendeje hétről hétre sugárzott Isten kezében című dokumentumfilm-sorozatának része. A filmekkel – mint mondta – a Gondviselés szerepét szeretnék bemutatni sokféle példán keresztül, és az a tapasztalatuk, hogy ezekre a tanúságtételekre nagy igény van a közönség körében. A világban sok kultikus, szent hely létezik, nemcsak a keresztény kultúrában, hanem valamennyi vallás és egyházi közösség számára. Ezeken a helyeken ugyanúgy megtapasztalható az isteni jelenlét, mint minden ember személyes életében is. Ezt követően rátért most bemutatott filmje témájára, amely Libanonba vezeti el a nézőt. Felvetődhet a kérdés, hogy ez a közel-keleti ország miért fontos a keresztény ember számára, hiszen a kereszténység bölcsője a Szentföld, azaz a mai Izrael. Azért fontos, mert miként a megszületett gyermeknek sem csupán bölcsője van, hanem azt sokan állják körül, ugyanúgy a Szentföld környezetében is vannak más területek, amelyek a kereszténység történetének legelső pillanatairól, az egyház születéséről tanúskodnak. A hagyomány egyébként azt vallja, hogy maga Jézus is eljutott a mai Libanon területén néhány településre, ugyanakkor a kereszténység, amikor a jeruzsálemi zsinat nyomán más népek, más kultúrák felé nyitott, arra először éppen itt talált módot: Ciprus, Libanon és Jordánia területén, ahonnan aztán világhódító útjára indult Krisztus egyháza. A vetítés után a rendező térképeken szemléltette mindazt a történelmi változást, amely a közel-keleti térségben történt az első világháborútól napjainkig – az oszmán, majd a francia uralomtól Libanon függetlenségének elnyeréséig. Az ezt követő beszélgetés során szót ejtett Khalil Gibran maronita keresztény költő, filozófus, képzőművész személyéről, akit a filmnek, úgymond, szellemi vezetőjeként szerepeltet, s aki igazi polihisztor volt: festett, rajzolt, írt, és a közel-keleti térség történelmi–vallási–filozófiai sokszínűségét úgy tudta szintetizálni Próféta című művében, hogy az mindenki, keresztények és muszlimok számára egyaránt elfogadható, értékelhető és elgondolkodtató legyen. Később Libanon vallási sokszínűségéről szólt, ahol megközelítőleg tízezer kilométernyi területen másfél tucatnyi vallási közösség él békében egymás mellett, 40 százalékban keresztények, 60 százalékban muszlimok. Bár napjainkban valóban tiszteletben tartják egymást, de 1975-től másfél évtizeden át polgárháborús körülmények uralkodtak az országban, ennek nyomai pedig a mai napig fellelhetők. Libanonban jelenleg egészen sajátos politikai rendszer működik, amely (bár vitatható, mennyire demokratikus) biztosítja a békét: a mindenkori államfő maronita keresztény, a parlament elnöke síita muszlim, a kormányfő pedig szunnita muszlim. Tanulságos, hogy az együttműködés kényszere, amit a törvények rögzítenek, tartós békét teremthet ellentétes világnézetű népek, népcsoportok között is. Szó volt a beszélgetésen a jelentősebb városokról is, amelyek a kereskedelem és a hajózás ősi központjai voltak a tengerparton (Türosz, Szidón és Büblosz), illetve jelentős a főváros, Bejrút, valamint Tripoli és Harissza is (utóbbi híres Mária-kegyhely, amely keresztények és muzulmánok közös zarándokhelye). Ezzel kapcsolatban a rendező kiemelte, hogy a Korán is szép szavakkal emlékezik meg Jézusról és édesanyjáról, Máriáról. Libanonban a kereszténység és a muszlim vallás békés találkozása egészen egyedülálló, mert nem csupán elméleti lehetőség, hanem a gyakorlatban létező valóság. Muszlimok és a keresztények gyakran felkeresik egymás szent helyeit, Bejrútban templomaik egymás mellé épültek, s nyitottak mindenki számára. Megvalósul a kölcsönös tisztelet és az elfogadás egymás iránt. Mindez persze abból fakad, hogy a libanoniak évtizedeken át megtapasztalták, amikor a kereszténység és a muszlim vallás ellentéte véres és fájdalmas valóság volt. Koncz Attila beszélt a harisszai Miasszonyunk-kegyszoborról is, illetve a hozzá kapcsolódó zarándokhagyományokról, és az ország északi részén található Isten ligetéről, amely nevezhető rezervátumerdőnek is, hiszen Libanonban ma már ilyen mennyiségben csak itt található meg a vidék legértékesebb fafajtája, a cédrus, amely a Bibliában is a gazdagságot jelképezte. Végül az igazgatónő a vendéget saját meghatározó élményeiről és távlati terveiről kérdezte. Koncz Attila hangsúlyozta, azért tartja különösen izgalmasnak, hogy Libanont megismertesse a közönséggel, mert ennek az államnak a keleti és a nyugati kultúra hatásaiból leginkább a jót sikerült megőriznie napjainkig, és összepárosítania ezeket a helyi értékekkel. Mi itt Európában mindig elégedetlenek vagyunk azzal, amink van, mindig hiányolunk valamit, mindig mást szeretnénk –mondta. A keleti ember viszont egészen más: hálás azért, ami megadatott neki, tud örülni a mának, értékeli azt, amije van, amit Istentől kapott. Ez a fajta életöröm pedig építő tud lenni, tervekre sarkallja őt, ami nem feltétlenül anyagi természetű, ugyanakkor lelki, szellemi gazdagodást jelent számára. S ebből következik, hogy a kereszténység, az egyházi élet is sokkal vitálisabb ott, mint nálunk Európában. Ebben tehát nekünk nagyon sok tanulnivalónk volna – mutatott rá. Terveivel kapcsolatban kiemelte, hogy a Ciprus–Libanon–Jordánia tengely számára még sokáig ismerkedésre és megismertetésre méltó terület marad, ezért szeretné további filmekre vinni az itt szerzett élményeit, tapasztalatait, valamint egy zarándokok számára készült útikönyvben is összefoglalni mindezeket. Toldi Éva Az előadás hanganyagának linkje: https://drive.google.com/open?id=1L24OWbbbLLtTFE83lDvEUrMfB1-fS3Ed
« vissza