K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumok Éjszakája – Múzsák éjszakája
2016. július 3. - 2016. augusztus 10.
« vissza
mUzeumEj07.jpg, Az MH Légierőzenekar az Érseki Palotában adott jazzkoncertet
Az MH Légierőzenekar az Érseki Palotában adott jazzkoncertet
Múzeumok Éjszakája – Múzsák éjszakája
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Az idén 13. életévébe lépett hazánkban június 25-én a Múzeumok Éjszakája programsorozat, mely ebben az esztendőben is sok-sok érdekességeket kínált a látogatóknak Veszprémben is.
A nyári napfordulóra, Szent Iván éjszakájára, Keresztelő Szent János születése napjának (június 24-e) éjjelére, illetve az idén az e napot követő hétvégére benevezett ez évben is programjaival a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. Kiállításaihoz kapcsolódó tárlatvezetések mellett az idén sajátos színfoltjai voltak programjainak első világháborús filmhíradók filmkockái valamint IV. Károly király és Zita királyné koronázásának filmfelvételei, illetve egy nosztalgia dzsesszkoncert az Érseki Palotában a Magyar Honvédség Légierő Zenekarának előadásában. Mintegy felhívva ezzel a figyelmet az ünnep mondandójára, hiszen a Múzeumok Éjszakája a múzsák éjszakája. Múzeum szavunk ugyanis görög eredetijében (mouseion) a múzsák szent helyét, szentélyét, vagyis, az emlékezés helyét, a művészetek ihletőinek, a tudománynak, a titkoknak otthonát jelöli meg. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítóhelyei, műemléképületei délelőtt 10 órától este 23 óráig várták a látogatókat. A Gyűjtemény központjában, a Tejfalussy-házban a Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban című kiállításhoz valamint az Érseki Palotában a Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete – Az utolsó király- és királyné-koronázás centenáriuma – 1916–2016 című jubileumi tárlathoz kapcsolódóan filmvetítésekkel (a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet korhű összeállításaiból) fogadták a látogatókat. Az Érseki Palotában ez utóbbi tárlathoz csatlakozva Maczó Ferenc történész, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának képviseletében idézte fel előadásában az utolsó magyar uralkodókoronázás eseményeit. Előadásában arról szólt, miként láthatta a koronázás előkészületeit a köznép egy bő hónappal I. Ferenc József halála után, milyen szerepe volt ebben Veszprém lakosságának és vezető rétegének. Fontos dolog volt az uralkodó halálát következő napokban, hogy Károly elfogadtassa magát a Monarchia lakosságával, hogy ismertesse uralkodói programját. Az események felgyorsítását kívánta meg a háborús állapot, az élelmiszerhiány is. Pártállástól függetlenül mindenki a mielőbbi koronázást sürgette, ezért az országgyűlés szakbizottságokat hozott létre a ceremónia szervezésének lebonyolítására. A Budai Vár területét, a királyi palotától kezdve a koronázó főtemplomig feldíszítették. A koronázás menetét az I. Ferenc József korabeli koronázási forgatókönyv alapján készítették el, nagymértékben leegyszerűsítve azt – éppen a háborús körülményekre és a kemény télre tekintettel. Vetített képeken szemléltette az előadó, hogy a Budavári Nagyboldogasszony-templom berendezését (padjait, gyóntatószékeit…) kihordták, s a templom két oldalán tribünöket állítottak fel. A középkori hagyományok alapján a koronázásra átalakított templom oszlopait, falait vörös bársonnyal vonták be, a pilléreken pedig a korábbi magyar uralkodócímereket lehetett látni. A főhajóban helyezték el a még koronázatlan királyi pár trónszékeit. Ezek egyike (a megkoronázatlan Zita trónszéke) látható most az Érseki Palotában rendezett korhű tárlaton. A templomba ekkor vezették be a villanyvilágítást. A koronázási dombot az ország különböző törvényhatóságainak a földjeiből emelték, ezzel az ország egységét jelképezve. Ennek hangsúlyozása azért is fontos volt, mert az ország hadban állt, s a románok ebben az időben hadat üzentek a Monarchiának, s Erdélybe betörtek. Maczó Ferenc részletesen elemezte a királykoronázásnál elengedhetetlen hitlevél, illetve az eskü szerepét, jelentőségét. Fontos esemény volt a nádorhelyettes választása is, hiszen az országnak 1867 óta nem volt nádora. A koronázás napja 1916. december 30-a volt. Egy nappal a koronázás előtt a koronázási ékszereket ünnepélyesen átszállították a Budai Várból a templomba, s egyúttal főpróbát tartottak. A koronázási ceremónia résztvevői csak az uralkodói körök előre megtervezett csoportjai lehettek, így az osztrák és magyar főrendi ház tagjai, főhercegek és főhercegnők, külföldi diplomaták, az osztrák kormány és főrendek delegációi, illetve a társult állam, Horvátország vezető személyiségei. A koronázás napján minden városban a szegények számára ingyen ebédet (gulyáslevest) osztottak – Veszprémben ingyen húst mértek ki. A koronázást Csernoch János bíboros és Tisza István miniszterelnök végezte. Az eskü után következett a „kardvágás”, amelyben az uralkodó a négy világtáj felé vágott kardjával jelképesen, ezzel jelezve, hogy megvédi az országot az ellenség elől, bármely irányból is érje támadás hazánkat. A király megkoronázását a királyné, Bourbon-pármai Zita koronázása követte, melyet az évezredes hagyomány alapján a veszprémi püspök, báró Hornig Károly bíboros végzett. Zita királyné az ünnepi esemény emlékezetére egy bécsi ötvösműhelyben készült míves pásztorbotot ajándékozott a főpapnak, amely az Érseki Palota kiállításán is látható. A koronázást követő ünnepi ebéd csupán jelképes volt, fűzte hozzá az előadó, mivel a király és közvetlen uralkodói környezete az ünnepi asztaloknál csupán koccintott az uralkodóval, az ételeket pedig (IV. Károly utasítására) a környék szükségkórházaiban, a menhelyeken osztották szét a beteg vagy hadirokkant, illetve sebesült katonáknak. Az előadást tárlatvezetés követte, melyen megismerkedhettek az érdeklődők a palota termeiben a szentéletű uralkodói pár életének mozzanataival, tragikus életükkel, a kényszerű madeirai száműzetés történetével. A Szent György- és a Gizella-kápolna mellett a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban a Freskós Gelence című kiállítás várta a látogatókat, amely Erdély felső-háromszéki kicsi (gyönyörű freskókkal díszített) templomába vezeti el a látogatókat Mudrák Attila fotóművész alkotásai révén. Toldi Éva
« vissza