K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
250 esztendeje Szent László király különleges pártfogásban
2013. szeptember 20. - Értékeink-örökségünk
« vissza
img4803kicsi.jpg,

250 esztendeje Szent László király különleges pártfogásban
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A 2013. évi Ars Sacra Fesztivál keretében mutatta be és dedikálta az Érseki Palotában a Magyar Napló gondozásában megjelent Szent László énekeskönyvét Medgyesy Norbert történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa és Vakler Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék Népi Ének szakirányának vezetője, a kötethez tartozó CD-lemez művészeti vezetője. A könyvbemutatón közreműködtek a székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Konzervatórium tanárai és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének növendékei. Az éneklésbe a közönséget is bevonta az együttes, amelynek tagjai kobozon, citerán, tekerőn, fujarán és fúvós hangszereken játszottak.

A kötet célja a szerző szerint: „Szent László király tiszteletének elmélyítése, a tiszta forrásból származó liturgikus és népénekeken keresztül, amelyek a Lovagkirály szentté avatásától, 1192-től a 20. század közepéig keletkeztek. Szeretnénk visszaadni minden érdeklődőnek, elsősorban énekkaroknak, templomoknak és iskoláknak azt a kincset és vele azt a lelkületet, amellyel őseink évszázadokon keresztül fohászkodtak Szent László király hathatós segítségéért.” A kötethez Dr. Pápai Lajos győri, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök és Bíró László tábori püspök írt köszöntőt. 250 évvel ezelőtt tartották az első fogadalmi körmenetet Győrben, a Szent László fejereklyetartó hermával. 1763-ban nagy erejű földrengés rázta meg Komárom és Győr térségét. A körmenetben a hívek a természeti csapások eltávoztatásáért könyörögtek. Szent László fejereklyetartó hermáját 1607 óta őrzi a győri székesegyház. A hermát Váradról a gyulafehérvári, később veszprémi, majd győri püspök, Náprági Demeter menekítette Győr városába. A Szent László-énekeskönyv tíz példányát ajánlotta fel a veszprémi kántoroknak és karvezetőknek a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény.
Mindannyiunk felemelő ünnepe június 27-e, amikor este 6 órára misére és fogadalmi körmenetre gyűlünk össze a Székesegyházba, Szent László királyunk köszöntésére és további segítségének kérésére. Mi e fogadalmi ünnep eredete Győrött? Szent László Váradról származó fejereklyetartó Hermája 1607 óta van a Székesegyház tulajdonában. A Lovagkirály jelentős helyi tiszteletét az is bizonyítja, hogy XIII. Benedek pápa a Székesegyházba zarándoklóknak az 1762. esztendőtől 7 éves tartamra két alkalomra engedélyezett teljes búcsút: Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony) és Szent László király ünnepére. A 250 éve tett fogadalom oka: a móri árok környékét és elsősorban Komárom városát 1763. június 28-a hajnalán rettenetes erejű földrengés rázta meg, amely Győr épületeiben is jelentős kárt tett. A földmozgás július 9-én megismétlődött. Mivel az első földrengés a Szentkirály ünnepe másnapján következett be, gróf Zichy Ferenc püspök, a székeskáptalan tagjai és a városi polgárság a Lovagkirály közbenjárásának és Hermája általi jelenlétének tulajdonította a súlyosabb csapás eltávozását. Ezért Szent Lászlót választották a megyeszékhely különleges pártfogójának, mindenek előtt a további természeti csapások eltávoztatásáért hozzá könyörögve. Az első körmenetet 1763. július 10-én tartották meg a várfalak körül a Szent László-hermával, Zichy püspök vezetésével. A győr-szigeti plébániának a Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött Protocolluma tárja elénk az első körmenet sorrendjét (lásd az 1. képet): reggel fél 7-kor ájtatosságot tartottak a Székesegyházban, majd magyar nyelvű prédikáció és a konvent szertartása következett. Ezt követően az alábbiak részvételével tartották meg az első processziót: 1. A szigeti Hittanulók Társulatának férfi tagozata 2. Az újvárosi Hittanulók Társulatának férfi tagjai 3. A kisebb tanulók társulata 4. A városon belüli német Hittanulók Társulatának férfi tagozata 5. A városon belüli magyar Hittanulók Társulatának féri tajgai 6. A nagyobb tanulók kongregációja 7. A ferences papok saját kereszt alatt 8. A világi papok saját kereszt alatt 9. A főcelebráns Szent László király ereklye-jelvényével (a Hermával) 10. A városi nemes méltóságok 11. A városon belüli magyar Hittanulók Társulatának női tagjai 12. A városon belüli német Catechetica Congregatio női tagjai 13. Az újvárosi Hittanulók Társulatának női tagjai 14. A szigeti Hittanulók Társulatának női tagjai A körmenetben ekkor és a későbbiekben minden résztvevő a saját anyanyelvén – Győr esetében magyarul és németül – Sanctus-, Sanctus-éneket (Szent, Szent) zengedezett. A szigeti és az újvárosi hittanulók társulatának tagjai mindig saját zászlóik alatt vonulhattak a menetben. Az esdeklések nem értek véget az ünnep elmúltával. Zichy Ferenc püspök rendelete szerint minden szentmisében külön könyörgést kellett mondani a földrengés eltávoztatásáért. Továbbá az esztendő minden vasárnapján kihelyezett Oltáriszentség előtt a Jézus Neve litániával fohászkodtak a győriek: reggel 6 órakor a ferenceseknél, 8 órakor a karmelitáknál, a német nyelvű prédikáció után a jezsuitáknál (a mai bencés templomban), a Székesegyházban a konvent összegyülekezésekor, Újvárosban és Szigetben pedig szent énekléssel engesztelték Istent és kérték Szent László közbenjárását. 1764-től június 27-ét nyolcaddal ülték meg. Ezt igazolja az 1764-ben kelt irat (2. kép) is, miszerint június 27-e oktáváján minden nap este fél 6-kor a Székesegyházban kitett Oltáriszentség előtt litániát tartottak. Az 1760-as évektől Szent László ünnepén a kanonoki sekrestyében őrzött Hermát az ünnep első vesperása előtt, azaz június 26-án este helyezték ki köztiszteletre pompás, piros színű trónusra. A Hermát a szokássá váló körmenetben kispapok hordozták, az ünnepségeket a mindenkori városplébános vezette a székeskáptalan, a városban élő szerzetesrendek és vallásos társulatok tagjainak részvételével. A Bozóki-énekeskönyv (1797) egyik szakaszával kérjük továbbra is Szent László király oltalmát: „Oh, Szent László, édesatyánk, nyújtsad szent oltalmadat, Hogy ellenség jöjjön reánk, ne engedd fiaidat! Szentséged ne felejtkezzen, légyen a mi részünkre, Hogy az Isten emlékezzen feltett szövetségünkre!” Dr. Medgyesy S. Norbert Udvarhelyi Erzsébet
« vissza