K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben – ismeretterjesztő előadássorozat
2013. március 5. - 2013. december 31. - Értékeink-örökségünk
« vissza
plakatfejedelemasszonyokvagott.jpg,

Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben – ismeretterjesztő előadássorozat
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Ismeretterjesztő előadássorozatot szervezett 2013-ban a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és az Érseki és Főkáptalani Levéltár, a Gyűjtemény erdélyi kiállításához kapcsolódóan a Szalézianum Érsekségi Turisztikai Központban.
A sorozat nyitó előadásán Őze Sándor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált tanszékvezető egyetemi docense az erdélyi államról beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország védelmezői, az Erdélyi Fejedelemség nemzetiségei saját érdekükben először találtak rá a nemzetiségi és a vallási párbeszéd útjára. Hangsúlyozta, hogy Erdély határvédelmi rendszere katonai falat képezett a kunokkal, besenyőkkel, mongolokkal és az iszlám erőkkel szemben. A nyugati kereszténység délkeleti végpontja is Erdély volt.
Szabó Péter, az ELTE habilitált docense az 1568. évi unitárius hatásra megszületett tordai vallásszabadság kapcsán hangsúlyozta, hogy a reformáció tanainak befogadásához hozzájárult az erdélyi állam rendi tagoltsága. Ráadásul a mohácsi csatában az ország tizenkét püspöke közül hat elesett, az alsópapság nagy része így vezetés nélkül maradt. A szétzilált katolikus egyház ezért kevesebb ellenállást tudott kifejteni az új nézetek hirdetőivel szemben. Kiemelte, hogy a ferences szerzetesrend obszerváns aposztata-mozgalma egyenlősítő programot hirdetett. Az 1514. évi parasztfelkelés az ő tevékenységük nélkül elképzelhetetlen lett volna. Mikó Árpád, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője az erdélyi reneszánsz művészet emlékeit mutatta be. A gyulafehérvári székesegyház kápolnájáról, a Lázói-kápolnáról, Hunyadi János síremlékéről, a Wolphard–Kakas-házról, a kolozsvári kőfaragókról, a besztercei Ötvös-házról, a kolozsvári Farkas utcai templomról, Izabella királyné és János Zsigmond síremlékéről, a reneszánsz mecenatúráról, a sárospataki várról mesélt vetített képes előadásán. A 16–17. századi magyar művészettörténet egy speciálisan erdélyi részletéről, a textilművészetről tartott előadást Pásztor Emese, az Iparművészeti Múzeum főosztályvezetője „Aranyas bársonypaplan, veres díván szőnyeg és kamuka szuperlát” címmel. Bethlen Gábor udvarának fényűző pompájáról, a török kárpitokról és szőnyegekről, a díván szőnyegekről, úti szőnyegekről, vánkosokról, takarókról, skarlát szőnyegekről és az erdélyi úrihímzésről beszélt. A sorozat második felében a hat erdélyi fejedelemasszonyt, így Izabella királynét, Brandenburgi Katalint, Lorántffy Zsuzsannát, Báthory Zsófiát, Bornemissza Annát és Zrínyi Ilonát mutatta be Oborni Teréz habilitált tudományos főmunkatárs (MTA BTK Történettudományi Intézet) és Balogh Judit, a miskolci Károli Gáspár Református Egyetem habilitált docense. Kereszténység és Európa A sorozat zárásaként Márfi Gyula veszprémi érsek Vallásszabadság - Egyház és állam című előadásában a felvilágosodás korában érvényre jutó, állami és egyházi szféra szétválasztását célzó törekvésekre és azok következményeire hívta fel a figyelmet. A vallási jelképek „használatát” a világi közintézményekben tiltó francia törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: „amikor a templomban kiszolgáltatom a bérmálás szentségét, akkor is magyar állampolgár va-gyok, állampolgárságomat nem vetem le sem a plébánián, sem a sekrestyében. Amikor viszont meglátogatom a veszprémi polgármestert, vagy meghívnak a Pannon Egyetemre, illetve bár-mely más állami intézménybe, nem hagyom a ruhatárban katolikus és püspök mivoltomat. Min-denütt az maradok, aki vagyok – egyszerre katolikus és állampolgár –, nem két különálló, ha-nem egyetlen személyiség.” Az arany középút megtalálása szerinte konstruktív együttműködést feltételez az állam és az egyház, a világi intézmények és az egyházi szervek között. Márfi Gyula utalt arra, hogy Magyarországon az 1990. évi IV. törvény végleg lemondott a kommunista hatalom által gyakorolt, ám általa hivatalosan elítélt főkegyúri jogról. „Magyarországon az állam és az egyház kapcsolata ma jónak mondható, mindkettő őrzi és gyakorolja autonómiáját” – tette hozzá. Kiemelte, hogy az állampolgárok vallási ügyeivel szemben egy tisztességes állam nem viselkedhet közömbösen, mert akkor az előbb-utóbb a polgárok egészségével, oktatásával és a közbiztonsággal szemben is közömbössé válik. És egyébként „a helyes hitélet minőségétől nagymértékben függ a munkamorál, az adómorál, a közbiztonság, de még a turisztikai szempontból jelentős egyházi műértékek állapota is.” Veszprém érseke – aki idén 10. alkalommal biztosított helyszínt a VeszprémFest rangos világzenei fesztiválnak – utalt a veszprémi építő civil és egyházi kapcsolatokra, jó kommunikációra. Hangsúlyozta, hogy az ősszel bevezetendő középiskolai etika tantárgy keretein belül akár a „legális” abortuszt vagy a „törvényes” válást is oktathatja egy liberális erkölcstanár, hiszen azt az állam megengedi. Kérdés, hogy a szigorúbb krisztusi tanítást vagy az állami erkölcsi normákat követi majd a tantárgyi előírás. Kitért a normatíván túli, kiegészítő állami támogatásban részesülő „bevett” egyházak és a más vallási közösségek és „bizniszegyházak” közötti támogatási differenciálásra. (És kiemelte, hogy a „bevett egyházak” listáját nem Erdő Péter bíboros adta át az országgyűlésnek.) Hangsúlyozta, hogy az abortuszhoz hasonló társadalmi problémát jelent a melegházasságot elfogadók és a szabad versenyt legitimálók társadalmi szólama, mert ez utóbbi a szegény ember kizsákmányolásához vezethet. Márfi Gyula veszprémi érsek nagy előrelépésnek nevezte, hogy az új magyar alkot-mány, az Alaptörvény megfogalmazza, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, s ettől kezdve védelmet érdemel. És a társadalmi élet alapja a házasság, a házasság alapja pedig egy férfinak és egy nőnek szabad akaratból kötött szövetsége. Szerinte azt a hagyományos család-modellt támadják ma az Európai Unióban, amelyet ma az emberek 80%-a helyesnek tart. „A Római Birodalom dekadens korszaka nem jelentheti a jövő útját!” – figyelmeztet Veszprém második érseke és 101. püspöke. Udvarhelyi Erzsébet
« vissza