K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény - Tejfalussy-ház

A veszprémi püspökség kincsei

Szent István eredetileg püspökséget alapított Veszprémben, az elsőt a Dunántúlon, egy 12. századi oklevél tanúsága szerint 1001 körül. Hamarosan felépült az első Szent Mihály templom, mely a hagyomány szerint a király felesége, Gizella királyné alapítása volt. A várost rövidesen már a királynék városának nevezték. Szent István nagy legendájából tudjuk, hogy Gizella megkoronázása után „Isten tiszteletének csinosításában...mely buzgónak mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a Veszprémi Püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- vagy ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített”.

A Veszprémi Püspökség birtokában már Szent István idején is értékes liturgikus tárgyak lehettek, közöttük egy női korona, amit II. András szentföldi háborújáig, 1217-ig a Szent Mihály Bazilikában őriztek. /A király a háborúban a koronát elzálogosította./

Szent István uralkodása elején elrendelte, hogy 10 falu építsen templomot és a működésükhöz szükséges „ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék”. Mind ő, mind utódai is gazdagították az újonnan alakult egyházmegye épülő templomait. Az általa betelepített szerzetesrendek magukkal hozott felszerelési tárgyai, valamint azok mintájára már itthon készült ötvösmunkák, textilek jelentősen segítették a fiatal kereszténység megerősödését. Természetesen a templomok a főúri adományokkal is értékes tárgyakkal gazdagodtak. Sajnos ezekből a korai évszázadokból – 1-2 ásatási leleten kívül – semmi sem maradt. Az évszázadok számos vihara, dúlásai mindent megsemmisítettek az egykor gazdag liturgikus kincsekből.

1276-ban történt az első nagy ostrom: Németújvári Péter püspököt – családi viszály miatt – megtámadta Csák Péter, katonáival feldúlta a várat, a székesegyházat, és mindent elpusztított. Az újonnan épített templomot 1380-ban tűzvész semmisítette meg. Az egész országot romboló török uralom alatt ismét szomorú sors várt a püspökségre: a várat a hódoltság évei alatt nyolcszor foglalták el, hol török, hol magyar csapatok. 1552-ben a város és vele a püspökség török kézre került, s 1566-ban újból minden leégett a Várban. Majd nyolcvan évig nem került sor a helyreállításra.

Sennyei István püspök /1659-1683/ restauráltatta, és a szükséges liturgikus tárgyakkal ismét felszerelte a székesegyházat. 1704-ben Heister generális azért pusztította el Veszprémet, mert a város Rákóczi pártján állt. Az újra leégő székesegyház összes kincse ismét megsemmisült.

1723-ban Esterházy Imre püspök, kétéves ittléte alatt elkezdte az újjáépítést, már barokk stílusban. Folytatta a megújítást a 18. század legnagyobb püspöke Padányi Biró Márton /1745-1762/, aki Veszprém és Sümeg püspöki palotáinak, templomainak építtetése mellett számos liturgikus tárgyat adományozott és hagyott a püspökségre.

A székesegyház jelentős átépítése végül Hornig Károly püspök nevéhez kapcsolódik, aki 1907 és 1910 között neoromán stílusban alakíttatta át a székesegyházat.

Az évszázadok pusztításai ellenére az egyházmegyében, a plébániákon sok értékes liturgikus tárgy megmaradt. Egyre sürgetőbb igény volt, hogy ezeket a betörések, a külföldi gyűjtők elől meg kell menteni.

H. Kolba Judit

 

A Tejfalussy-ház története

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény - Tejfalussy-ház

1772-ben Tejfalussy (Milchdorfer) János György éneklőkanonok építtette a Tejfalussy kanonoki házat a Szent Ferenc-rendiek közvetlen északi szomszédságában. Az épületet Homolyai János kanonok vásárolta meg, 1746 előtt Szabady János kanonok újjáépíttette. 1758-ban ebben a házban hunyt el Kozorics Ferenc kanonok. Az épület, amelynek pincéje kazamata lehetett, a Biró-Giczey-féle házzal rokon homlokzati felosztást mutat. Hat ablaktengelye közül a két középsőt a főpárkányból kiemelkedő, timpanonnal lezárt rizalit emeli ki. A homlokzatfal hatalmas, tömör földszinti alapépítménye középkori várfalon áll. Ezen az oldalon három-, az utcai oldalon kétszintes. A ház hátrafelé szélesedő szűk telken épült és földszintes udvari szárnyát utóbb oda nem illő újromán toldalékkal hosszabbították meg az utcáig. Az udvar maradványa lehet azoknak a közöknek, „térjmegutcáknak”, amelyek a 18. századi palotaépítések előtt a Várat jellemezték. A több átalakítást megélt épület 1985 óta ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházi kincstárának és fő kiállítóhelyének, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 5000 darabból álló gyűjteményének.

Az emeletes barokk főépület boltozott helyiségeivel, eredeti képet mutató lépcsőházával a kettős várfalra épült, valószínűleg két itt állt kora barokk épület helyére.

Balassa László

 

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

A Gyűjtemény reneszánsz, barokk ötvös-, ortodox liturgikus tárgyait, faszobrait, grafikáit, liturgikus textiljeit, közöttük Padányi Biró Márton miseruhagarnitúráját, Bánáss László püspök /1888-1949/, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, zenei doktor és Klempa Sándor apostoli kormányzó /1898–1985/, bölcsészdoktor gyűjtötte össze az egyházmegye templomaiból, plébániáiról. Az intézményt Szendi József veszprémi püspök alapította 1985-ben. Ő kezdetben püspökként, majd 1993-tól érseki rangban állt az egyházmegye élén. A Gyűjtemény alapító igazgatója Márton Antal kanonok volt, aki hatalmas szervező munkával alakította ki a sokféle műtárgy raktári rendjét, szakmai feldolgozását és folytatta a gyűjtést.

A Gyűjtemény őrzi a magyar királyné-koronázás több liturgikus koronázási műtárgyát, közöttük Vetési Albert püspök /?1410–?1486/ Velencében készült 15. századi miseruháját, a koronázási palást Bécsben készült 19. századi másolatát, melyet Erzsébet királyné ajándékozott az őt koronázó Ranolder János veszprémi püspöknek; az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Zita királyné koronázási ajándékát: Hornig bíboros pásztorbotját, IV. Károly kelyhét, melyből a budaörsi csata előtt áldozott; Mindszenty bíboros veszprémi püspöki tárgyait, a firenzei és a velencei reneszánsz festészet, az orosz és a szerb ikonművészet, a bakonyi üveghuták, a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit, Albrecht Dürer tanítványainak műhelyében készült metszeteket és több közel- és távol-keleti, főként török, arab és japán műtárgyat.

A Gyűjtemény feladatkörébe tartozik a várban lévő egyházi műemléképületek: az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Szent György-kápolna és a Piarista templom látogathatóságának és kiállításainak megszervezése, az Érseki Palota állandó enteriőr kiállításának gondozása, a műtárgyvédelem szakmai ellátása.

Udvarhelyi Erzsébet

Veszprémi VárVeszprémi Vár

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény - Feszület a Ferences-templom homlokzatánBoldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény - Kálvária Márkó